Moszkvának nem kellett kétszer mondani, hogy tegyen rendet a kazah káoszban
Gyökeres pályamódosításra kényszeríthetik Kazahsztánt a véres összecsapásokba torkollott zavargások, amelyeknek orosz beavatkozással sikerült véget vetni. Máris napirendre került, hogy Kazahsztán csatlakozzon Oroszország és Fehéroroszország szövetségi államához.
Megdöbbentő sebességgel terjedt szét a lázadás a Nyugat-Európánál is nagyobb, 2,7 millió négyzetkilométer kiterjedésű Kazahsztánon. Január 4-én még csak néhány városban tartottak békés tüntetést az autógáz (LPG) árplafonjának váratlan eltörlése miatt, három nappal később viszont már lángban állt az ország több tucat települése, Almati, a régi főváros pedig gyakorlatilag a felfegyverzett felkelők kezére jutott. A tüntetők több épületet – egyebek mellett rezidenciákat, önkormányzati székházakat – is felgyújtottak, s akadtak, akik a bevásárlóközpontok üzleteinek kifosztására használták fel a rendbontást. Az összecsapásokban
hivatalos adatok szerint 225 ember vesztette az életét - köztük 19 rendfenntartó -,
meg nem erősített hírek szerint három rendőrt lefejeztek a felkelők.
A kazahok elmondták, szerintük hány halottja volt a tüntetéseknek
A kazah főügyészség azt közölte szombaton, hogy a múlt heti zavargásokban 225 ember holttestét szállították a halottasházakba, közöttük tizenkilencen a biztonsági erők tagjai voltak. Százhetvenöten kórházba szállítás után haltak meg.
A zavargásoknak a kazah hadsereg katonái és az orosz vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) villámgyorsan Kazahsztánba vezényelt békefenntartói vetettek véget. Miután engedélyt kaptak arra, hogy figyelmeztetés nélkül tüzet nyithatnak, szinte azonnal helyreállt a rend, s már az üzletek is kinyitottak Almatiban.