Tízezer ukrán katona kiképzésére vállalt kötelezettséget Nagy-Britannia, s a harcokra való felkészítés már javában tart a szigetország támaszpontjain. A britek mellett az amerikaiak is képeznek ukrán katonákat, s a nyugati fegyverek kezelése mellett a városi hadviselés begyakorlása is tananyag.
A jelentős nyugati segítség nélkül Ukrajna képtelen lenne eredményesen szembeszállni a túlerőben lévő orosz hadsereggel. A legnagyobb támogatást nyújtó Egyesült Államok hasonló kölcsönbérletformát választott, mint amilyet a hitleri Németország ellen harcoló Szovjetunió kapott tőle a második világháború idején.
Az amerikai igazságügyi minisztérium nem akarja, hogy az illetékes bíró nyilvánosságra hozza azt az eskü alatt tett nyilatkozatot, amely alapján az FBI házkutatást végzett Donald Trump floridai otthonában. A volt elnök közeli hívei közben egymásban is egyre kevésbé bíznak, találgatják, ki lehet Trump környezetéből, aki együttműködik a szövetségi nyomozókkal.
Moszkva igencsak kimaxolja a nácizást: nem csak Ukrajnát illetik ezzel a jelzővel Oroszországban, hanem mindenkit, aki nem támogatja teljes szívvel a Kreml ukrajnai „nácítlanító” különleges katonai műveletét. Moszkvának a saját háza táján is érdemes lenne körülnéznie, nem kevés valódi náci harcol Ukrajnában az orosz hadsereg oldalán.
Néhány nappal az után, hogy egy ukrán akció következtében súlyos károk keletkeztek az orosz kézen lévő Krím egyik légitámaszpontján, rejtélyes robbanások ráztak meg egy fehéroroszországi bázist is. Miközben Kijev hivatalosan nem ismeri el, hogy köze lenne a robbanásokhoz, újabb verziók születtek arról, mi okozhatta a krími incidenst.
Veszélyes helyzet alakult ki a zaporizzsjai atomerőműnél, de olyan mennyiségű sugárzás semmiképpen sem szökhet ki a reaktorokból, ami Magyarországon lakosságvédelmi intézkedéseket tenne szükségessé – mondta a HVG-nek Aszódi Attila, a BME Természettudományi Karának dékánja.
Sokszor beszéltek már fordulópontról az ukrán háborúban, de míg korábban az ukránok reagáltak az orosz lépésekre, most fordult a kocka. Közben Zelenszkij elnök konfliktusba került a hadsereg vezetőjével, illetve a frontvonalban lévő településekkel.
Miközben egyre valószínűbbnek tűnik, hogy megvalósul az a fogolycsere, amely során az orosz illegális fegyverkereskedő Viktor But hazakerülhet, cserébe az amerikai Brittney Grinerért és Paul Whelanért, viszonylag kevés szó esik a hónapok óta orosz börtönben sínylődő Vlagyimir Kara-Murzáról, az egyik utolsó, még Oroszországban tartózkodó ellenzékiről. Pedig kalandos élete van, és kétszer meg is mérgezték már.
Egyre komolyabb fenyegetések hangzanak el Moszkvában, Szergej Lavrov külügyminiszter például arról beszélt, hogy Oroszországnak már nemcsak a kelet-ukrajnai népköztársaságok „felszabadítása” a célja, hanem addig megy tovább, ahonnan Ukrajna és a Kijevet támogató Nyugat már nem tudja fegyverekkel elérni a Donyec-medencét. Dmitrij Medvegyev volt államfő pedig hetente emlékezteti a világot arra, hogy történelem megismétli magát, Oroszország ugyanúgy győzni fog, mint ahogy a második világháborúban tette. Miközben többen atomháborúval riogatnak, akadnak, akik valamivel visszafogottabb hangnemet ütnek meg, ám egyértélműnek tűnik, hogy a Kremlben koordinálják a megszólalásokat.
Tömegesen semmisítenek meg az Ukrajnában előretörő orosz haderők templomokat, múzeumokat és műemlékeket. Az áldatlan rombolás és fosztogatás része Vlagyimir Putyin orosz elnök rögeszméjének, amely kétségbe vonja az ukrán nép létezését is.
Éledezik az ukrán partizánmozgalom az orosz kézen lévő területeken, s ezért a megszállók új taktikával igyekeznek felszámolni az erősödő ellenálló csoportokat. Nem lesz egyszerű dolguk, mert ezen a vidéken komoly hagyományai vannak a partizán-hadviselésnek.
Az amerikaiak megölték Kabulban Ajman al-Zavahrit, aki 2011-ben, Oszama bin Laden halála után vette át az al-Káida irányítását. A tálibok és az amerikaiak egymást vádolják a dohai megállapodás megszegésével.
Bár a szerb tiltakozók elvitték az útakadályokat a szerb–koszovói határról, miután a pristinai kormány elhalasztotta az új határátlépési rend bevezetéséről szóló rendelet életbe léptetését, a koszovói válság megoldása semmivel sem került közelebb.
Európának és a NATO-nak olyan szankciókat kell találnia, amelyek valóban fájnak Oroszországnak, és rákényszerítik a háború leállítására – mondta a HVG-nek Kalev Stoicescu, a tallinni Nemzetközi Védelmi és Stratégiai Intézet kutatója, aki szerint súlyos gond, hogy több európai politikus megbontja az EU egységét. Interjú.
Leginkább egy apokalipszis utáni világot bemutató mozifilmre emlékeztet a 82 napig tartó ostrom után májusban orosz kézre került dél-ukrajnai város, Mariupol. A nyugati fegyverek mellett így az is védekezésre serkenti az ukránokat, hogy láthatják, milyen élet vár rájuk, ha a „felszabadítók” elfoglalják lakóhelyüket.
Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy az Egyesült Államok szabadon bocsátja a 25 éves börtönbüntetését töltő Viktor But fegyverkereskedőt, akiért cserébe Moszkva hazaengedi az Oroszországban fogva tartott amerikai kosárlabdázónőt, Brittney Grinert és az egykori tengerészgyalogost, Paul Whelant. But igazi nehézfiú, csak úgy emlegetik őt, mint a „halál kufára”.
Egy álnéven élő amerikai házaspár Hawaii-n lévő házában láthatatlan tintát, titkosírással írt dokumentumokat, valamint az amerikai katonai támaszpontokat feltüntető térképet is találtak, de ők mindent tagadnak.
Több térségben is offenzívát indított az oroszok ellen harcoló ukrán hadsereg. A hadiszerencse megfordulása nem véletlen. Egy diadal a nyugati országoknak is bizonyítaná, hogy nem hiába ontják a modern fegyvereket Ukrajnába.
Úgy támogatja az állam a napelemes rendszerek terjedését, hogy az elavult villamos hálózatot nem készítette fel erre, s a költségeket részben a telepítőkkel fizettetné ki.
Annyi biztosnak hitt dolog vált bizonytalanná, hogy már egy szerződés sem szavatolhatja a folyamatos energiaellátást – mondja a 10+5 éves magyar–orosz gázegyezségről Felsmann Balázs, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont főmunkatársa. Interjú.
