Munkaszüneti hetet rendelt el Moszkvában Szergej Szobjanyin polgármester, miután Oroszországban és különösen a fővárosban az utóbbi napokban nagyon megugrott az új koronavírusos fertőzések száma.
Vlagyimir Putyin orosz államfő barátkozna, amerikai kollégája, Joe Biden viszont keménykedést ígért néhány nappal az előtt, hogy a két politikus jövő szerdán először találkozik majd egymással Biden elnökké választása óta.
Fél évig tartó tesztidőszak után már élesben működik az ország első ipari 5G-magánhálózata a Foxconn komáromi gyárában. A Vodafone-nal és az Ericssonnal együttműködő gyárban jelenleg a PC-tesztelés folyik az 5G-s hálózaton, ám ez csak a kezdőlépés: a hamarosan érkező, 5G-re optimalizált hardverek és szoftverek jóval hatékonyabbá, gyorsabbá és biztonságosabbá tehetik a gyártási folyamatokat.
Az ENSZ illetékes törvényszéke érvényben hagyta a boszniai szerb hadsereg egykori parancsnoka, Ratko Mladics ellen hozott korábbi ítéletet, így az 1995-ös srebrenicai vérengzés végrehajtásával vádolt extábornok élete végéig rács mögött marad. Bár az egykori főtiszt valószínűleg több életfogytig tartó büntetést is megszolgált, az ítélet nem volt egyhangú, a testület elnöke különvéleményt fogalmazott meg, szerinte Mladics nem felelős a mintegy 8000 muszlim haláláért.
A koppenhágai parlament elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely szerint a menedékkérőket – kérelmük elbírálásáig – harmadik, elsősorban afrikai országokba szállítanák és ott táborokban várakoztatnák őket. Az Amnesty International nevű jogvédő szervezet lelketlennek és valószínűleg törvénytelennek nevezte a döntést.
A legutóbbi orosz–amerikai külügyminiszteri találkozó barátságos légkörű volt, ám a két fél még számos csörtét meg fog vívni, talán már Joe Biden és Vlagyimir Putyin június 16-ai genfi csúcsán is. Például az Északi-sark térségéről, amelyről Oroszország közölte, hogy hozzá tartozik.
Mindenki számára egyértelmű: Fehéroroszország egy hamis bombariadóval kényszerítette múlt vasárnap minszki leszállásra a Ryanair repülőjét, hogy a rendőrök őrizetbe vehessék az egyik vezető ellenzékit, Raman Prataszevicset. Oroszország az egyetlen, amely kitart a fehérorosz diktátor, Aljakszandr Lukasenka mellett, ám Moszkva megkéri a támogatás árát.
Még csak 26 éves, de már egy évtizede lázad Fehéroroszország diktátora ellen, s amikor tavaly, az elcsalt elnökválasztás miatt kitört a hónapokig tartó tüntetéshullám, a részben általa vezetett közösségi hírcsatorna, a Nexta döntő szerepet játszott az Aljakszandr Lukasenka ellen lázadók hitének megerősítésében. Most Lukasenka egy repülőgépet is eltérített, hogy kézre kerítse Raman Prataszevicset. Nem biztos, hogy jól tette: az ellenzék újabb tüntetéseket szervez, s a légikalózkodás miatt sorra lépnek érvénybe a Fehéroroszországot sújtó újabb szankciók.
Az EU szankciókkal, Oroszország látszólag közönyösen válaszolt arra, hogy a fehérorosz hatóságok egy állítólagos bombafenyegetés miatt minszki leszállásra kényszerítették a Ryanair Vilniusba tartó gépét, és letartóztatták a repülőn tartózkodó ellenzéki újságírót, Raman Prataszevicset.
George Floyd halálának évfordulóján jelent meg az a jelentés, amely azt vizsgálta: az európai országokban mennyire jellemző, hogy a kisebbségekkel szemben másképp viselkednek a rendőrök.
Az európai országok sorra döntenek úgy, hogy repülőgépeik elkerülik Fehéroroszország légterét, miután a volt szovjet tagköztársaság hatóságai vasárnap hamis bombariadóval minszki kényszerleszállásra kényszerítették a Ryanair egyik gépét, hogy letartóztathassák a fedélzeten tartózkodó ellenzéki újságírót, Raman Prataszevicset. Más szankciók is várnak a választási csalással vádolt fehérorosz államfőre, Aljakszandr Lukasenkára.
Marokkó megsértődött Spanyolországra, ezért a múlt héten utasította a határőröket, hogy nézzenek másfelé, ha a Spanyolországba bejutni akaró migránsok netán megkísérelnek behatolni a Gibraltári-szoros afrikai oldalán fekvő spanyol exklávéba, Ceutába. Az eredmény az lett, hogy több ezer menekült ostromolta meg a Marokkó északi partjainál fekvő várost elzáró kerítést. A menekültekkel való zsarolás azonban nem Marokkónak jutott eszébe, az eszközt már használták a líbiaiak, és a törökök is.
Nemzetközi politikai ellentámadásra használja fel Ukrajna azt, hogy tavasszal Oroszország nagy létszámú katonaságot vont össze a két ország határán. A pozícióit erősíti, hogy Moszkva egyre több fronton kerül szembe a Nyugattal.
Miután az orosz hatóságok börtönbe zárták a legismertebb ellenzékit, Alekszej Navalnijt, teljes össztüzet zúdítottak a politikus szövetségeseire, a civilszervezetek maradékára, illetve a független sajtóra.
Az orosz ügynökök bázisává vált Magyarország. Moszkvának az a célja, hogy meggyengítse az európai és euroatlanti intézményeket, és ebben partnerre talált Orbán Viktorban.
Az ellenzékieket megölik, a melegeket megalázzák és terjed a többnejűség az Oroszországhoz tartozó Csecsenföldön. Ott, ahol az állítólag a keresztény értékrendet védő Vlagyimir Putyint istenítő muszlim hadúr, Ramzan Kadirov elnök terrorizál mindenkit.
Az ausztrálok kihátrálnának több projektből, őket pedig mások is követhetik, napról napra romlik ugyanis a Nyugat és Peking kapcsolata. Közben a kínai hitelek alatt görnyedő államok külső segítséget remélnek.
Brüsszellel szemben kemény, Moszkvával barátkozik a magyar külpolitika, amely az orosz vakcinának is helyet csinált az EU-ban.
Bár a Varsói Szerződés feloszlatásában és az EU-csatlakozásuk felgyorsításában sikert ért el a 30 éve alapított Visegrádi Együttműködés, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia annyi mindenben képviselnek eltérő álláspontot, hogy a szervezet csak részben képes betölteni a feladatát.
Nemcsak a termelést, hanem a raktározást is gyökeresen átalakítja az automatizáció és a digitalizáció. A legkorszerűbb raktárakban már okoseszközökre, önjáró targoncákra, illetve az egyre ritkábban feltűnő emberekre odafigyelő robotokra jut a munka dandárja. A száraztészta útját bemutató sorozatunk harmadik része.