Csingtaótól a XVI. kerületig: a Cui család vasárnapi ebédjén jártunk
Új sorozatunkban Magyarországon élő családok, közösségek vasárnapi ebédjéhez ülünk le.
„A forradalom nem nyert, de a remény sem halt meg” – három évvel ezelőtt a belarusz forradalom képeivel volt tele a világsajtó. Jól felépített forgatókönyv szerint demonstrációhoz öltözött nők töltötték meg a minszki utcákat, tereket. Mára elcsendesedett a forradalmi kedv, az egykori résztvevők azonban, ha vissza is vonultak, optimistán emlékeznek vissza és bizakodóan néznek a jövőbe.
Szokatlan fordulatot vett 2020 forró nyarán az évtizedek óta fennálló, egyre szigorúbban működő belarusz diktatúra története. Az ellenzék férfi tagjai sorra börtönbe kerültek vagy elhallgattatták őket, helyüket pedig átvették a nők: a munkatársnők, a feleségek és azok, akik nőként váltak Aljakszandr Lukasenka rezsimjének veszteseivé (alulfizetett és túldolgoztatott munkavállalóként).
Nők mentek az első, a második, a harmadik sorban a tüntetéseken, női aktivisták szervezték az ellenállást, női jelöltek szálltak szembe – teljesen esélytelenül – a választásokon azokkal, akiket a diktatúra bebetonozott a hatalomba. Sajátos oka volt annak, hogy Lukasenka ellen női ellenállás szerveződött, sajátos női sorsot jártak be azok, akik belementek a leheletnyi eséllyel sem kecsegtető ellenállásba. Nagyon sokan úgy vélik mégis, lesz újabb kör, és ha újraéled a tiltakozás, azt is a belarusz nők fogják vezetni.
Az Euronews beszámolója 2020 augusztusából, amikor a belarusz nők már negyedik napja tüntettek a Lukasenka-rendszer ellen:
Miért a nők?
Új sorozatunkban Magyarországon élő családok, közösségek vasárnapi ebédjéhez ülünk le.
Szombaton a volt MTV-s hírigazgató döntő szettet vívott Szabó Stein Imrével szemben, de 6-1 arányban az ő pályázatát találták jobbnak.