Anyák a börtönben, gyerekek az átnevelőtáborokban – ez történt a 2020-as belarusz forradalom női hőseivel

„A forradalom nem nyert, de a remény sem halt meg” – három évvel ezelőtt a belarusz forradalom képeivel volt tele a világsajtó. Jól felépített forgatókönyv szerint demonstrációhoz öltözött nők töltötték meg a minszki utcákat, tereket. Mára elcsendesedett a forradalmi kedv, az egykori résztvevők azonban, ha vissza is vonultak, optimistán emlékeznek vissza és bizakodóan néznek a jövőbe.

Anyák a börtönben, gyerekek az átnevelőtáborokban – ez történt a 2020-as belarusz forradalom női hőseivel

Szokatlan fordulatot vett 2020 forró nyarán az évtizedek óta fennálló, egyre szigorúbban működő belarusz diktatúra története. Az ellenzék férfi tagjai sorra börtönbe kerültek vagy elhallgattatták őket, helyüket pedig átvették a nők: a munkatársnők, a feleségek és azok, akik nőként váltak Aljakszandr Lukasenka rezsimjének veszteseivé (alulfizetett és túldolgoztatott munkavállalóként).

Nők mentek az első, a második, a harmadik sorban a tüntetéseken, női aktivisták szervezték az ellenállást, női jelöltek szálltak szembe – teljesen esélytelenül – a választásokon azokkal, akiket a diktatúra bebetonozott a hatalomba. Sajátos oka volt annak, hogy Lukasenka ellen női ellenállás szerveződött, sajátos női sorsot jártak be azok, akik belementek a leheletnyi eséllyel sem kecsegtető ellenállásba. Nagyon sokan úgy vélik mégis, lesz újabb kör, és ha újraéled a tiltakozás, azt is a belarusz nők fogják vezetni.

Az Euronews beszámolója 2020 augusztusából, amikor a belarusz nők már negyedik napja tüntettek a Lukasenka-rendszer ellen:

 

Miért a nők?