Parászka Boróka: A kerál legkisebb leányvállalata
Miközben paksi beruházás néven zajlik az egyre pimaszabb átverés, az államközi itt a piros, hol a piros játék, az ellenzék figyelmét más köti le. A kormány magánzsebeket töm, mert teheti. Politikai és civil ellenzéke pedig elfogadja ezt és támogatja. Mert máshoz – elszámoltatáshoz – sem eszköze, sem kedve sincs. Vélemény.
Észrevétlenül úszik el Magyarország állampolgárai feje fölött a paksi bővítésre felvett tízmilliárd eurós hitel. Kilenc éve húzódik ez az ügy, kilenc év alatt voltak tiltakozások, feldühödések, sok-sok oda nem figyelés. Mára maradt a tehetetlen beletörődés, a passzív bódulat. Pedig voltak kegyes, be nem tartott ígéretek az átláthatóvá tételre. (Már amennyire a mai magyar kormány bármit is komolyan átláthatóvá, elszámolhatóvá akar tenni. Olybá tűnik, az Orbán-rezsimben politikai virtus az „arra költünk, amire akarunk, és úgy költünk, ahogy nekünk úri jókedvünkben jólesik” elve.)
Egyvalami nem történt az elmúlt kilenc év alatt:
a homályba hömpölygő tízmilliárd euró sorsa szemernyit sem vált világosabbá.
Most, hogy közzétették a hatodik paksi szerződésmódosítást, végre meg kellene értenünk: a cél, a rendszerelv a politikai felelősség teljes hárítása. Mindenféle politikai számonkérhetőség, elszámoltathatóság ellehetetlenítése. Szerződéses, jogi alapon. Ez ennek a típusú önkénynek a lényege.
Jávor Benedek Paks II-ről: A kormány egy mozdulattal a saját nyakába húzhatja az egész katasztrófakupacot
Titkolja a kormány, mit módosítottak a paksi bővítésről szóló szerződésen, de Jávor Benedek volt EP-képviselő szerint lecserélhetik a jelenlegi fővállalkozó Roszatomot. Ha valóban erről van szó, annak nagyon komoly következményei lennének, például elszállhatnak az árak. Jávor szerint Szijjártó útjának időzítése nem véletlen, az USA által bejelentett szankciók környékére időzítették.