Távolról nézve úgy tűnhet, hogy az újabb iskolabotrány „magyar ügy”, de ez nem teljesen igaz. A probléma egyház-állam, magyar-román és magyar-magyar kérdéssé is vált. Marosvásárhelyi szerzőnk a nagy vihart kavart eset hátteréről.
Több százezer ember tüntet napok óta Románia-szerte. A rendszerváltás óta nem látott tömegeket a korrupciópártiak támadása vitte utcára.
Olyan miniszterelnöke lehet keleti szomszédunknak, aki miniszterként sem a Bibliára, hanem a Koránra esküdött fel. Ráadásul felettese – az államelnök – német. Ez a fölállás egy idegenellenességről, sorosozásról, és nacionalista erőfitogtatásról szóló kampány után valósult meg.
A magyar "exportpártok" Erdélyben megbuktak, az RMDSZ fokozatosan háttérbe szorul. Parászka Boróka írása.
Románia felnövőben lévő, erős állam. Magyarország nem partnere és nem is versenytársa.
Kereken huszonöt esztendővel ezelőtt véres események színhelye volt Székelyföld legnagyobb városa, Marosvásárhely. A Ceausescu diktatúrája alól frissen szabadult Romániában pattanásig feszültek az etnikai ellentétek, amelyeket vélhetően a titkosszolgálat is táplált, és szerepe volt abban a pogromban, amely több halálos áldozatot is követelt, és amelyben Sütő András író egyik szemére megvakult. Miként él együtt az emlékekkel a város, és az időközben megváltozott nemzetiségi összetételben ma hogyan élnek együtt románok és magyarok? Erről ír marosvásárhelyi szerzőnk.
Magyarország nem nyert, Erdély viszont vesztett a kettős állampolgárság bevezetésével, állítja Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró.
Parászka Boróka haditudósítása az identitásháborúból, amely nem a magyar-román ellentétekről, hanem a magyar-magyar szembenállásról szól. Ebben a magyarságversenyben a legmagyarabbak annyira magyarok, hogy már nem is magyarok, hanem székelyek.
