Révész Sándor

A másodrendű teherbírású csúcsteljesítmény – „Miért nem kapott Szabadság-díjat a Kossuth-híd kommunista társtervezője?”

Miután a német hadsereg Budapest ostromának végnapjaiban a Dunán átívelő összes fővárosi hidat felrobbantotta, még a gyalogosoknak is nagy kaland volt a közlekedés Buda és Pest között. Mindenki tudta, hogy a következő télen a jégzajlás az ideiglenes cölöphidakat, pontonhidakat is elviszi, és szétszakad a város, ha nem épül fel addigra rekordgyorsasággal egy állandó híd a városban, ahol drámai hiány volt mindenből, ami a hídépítéshez kell. Majdnem sikerült. Nyolcvan évvel ezelőtt, 1946. január 15-én, öt nappal azután, hogy a jég valóban szétszakította a várost, ráléphettek az első átkelők a Kossuth hídra. 



Negyven éve történt a palesztin terrortámadás, amely örökre tolószékbe kényszerítette Szegedi Molnár Géza parodistát

A negyven évvel ezelőtti karácsonyra vérfürdő következett. A muszlim terroristák többször időzítették támadásaikat a kereszténység legnagyobb ünnepének környékére. Magyarországon a schwechati repülőtér elleni terrortámadást leginkább a népszerű parodistát, Szegedi Molnár Gézát megbénító gerinclövés tartotta meg az emlékezetben. A 23 halottat és 139 sérültet hátrahagyó kettős akció a palesztin Abu Nidal terrorcsoportjának egyik legsúlyosabb bűncselekménye volt.



„Szavunkat most meghallgatják jóbarátaink és ellenségeink” – 100 éve indult a Magyar Rádió

Nem volt az olyan rég, hogy se kép, se hang nem érte át az országot. A Telefonhírmondóval Magyarország első és egyetlen volt a világon, a rendszeres rádióadásokkal már sokan elébe vágtak. Nehéz politikai, technikai, jogi, gazdasági problémák tömegén keresztül vezetett az út a rendszeres rádióadásig, a Magyar Rádió indulásáig, amelyet hatalmas várakozás előzött meg és rengeteg kritika követett a Trianon sokkjából ébredező országban.


A diktátort termő perek – így élhetett túl mindent Rákosi Mátyás, hogy „népünk bölcs vezére” lehessen

Száz évvel ezelőtt, 1925. november 14-én kezdődött meg Rákosi Mátyás és társai pere a statáriális bíróság előtt Budapesten. Ahhoz, hogy a vádlott egy emberöltő múltán Magyarország diktátora lehessen, két dolog kellett. A nimbusz és a világhír, amelyet ez a per, majd a következő hozott számára, és a börtön, amely távol tartotta Moszkvától a Nagy Terror időszakában, amikor a hozzá hasonló 1919-es népbiztosok túlnyomó többségét megölték. Rákosi évtizedeken át titkolt feltáró vallomása önmagában is elég lett volna Moszkvában a halálos ítélethez.


Máig nem tudjuk biztosan, hogyan ölték meg, vagy ölette meg magát Pier Paolo Pasolini

Ötven éve halott a filmtörténet talán legnagyobb botrányrendezője: vonzotta mindenféle ellentétes eszme, és taszította minden gyakorlat. Így került ambivalens, kritikus viszonyba kommunizmussal, katolicizmussal, antifasizmussal. Homoszexualitását természetes nyíltsággal gyakorolta, de élete tragédiájának tartotta. A világháború utáni olasz kultúra legsokoldalúbb, legkihívóbb zsenije volt. Költő, író, publicista, filmrendező, színész, esszéista, nyelvész, világcsavargó. Művei heves vitákban élnek.



Az őszinte nősténytigris, aki büszke volt gúnynevére – 100 éve született Margaret Thatcher

Száz évvel ezelőtt, 1925. október 13-án született az az egészen különleges államnő, aki egyszerre volt nagyon őszinte és nagyon sikeres politikus. Pontosan azzal kampányolt, amit tenni akart, és pontosan azt is tette. Mindig a meggyőződését követte, nem érdekelték a népszerűségi mutatók. És ezzel tudott sokkal hosszabb ideig hatalmon maradni, mint Nagy-Britannia bármely más miniszterelnöke az utóbbi kétszáz évben.





50 éve történt a tömeggyilkosság, amelynek a tetteseit keresni is tilos

1975. szeptember 30-án elpusztították a Malév Tu-154-es repülőgépét hatvan utasával Bejrút partjainál. Hivatalosan máig is ismeretlen a szerencsétlenség oka. Biztos, hogy a repülőgépet megsemmisítették, azt viszont nem tudjuk, hogy kik. A hatóságok a rendszerváltás után is akadályozták a körülmények felderítését.





A konstruktőrök királya és Hitler bogara – 150 évvel ezelőtt született Ferdinand Porsche

Az 1875. szeptember 3-án az Osztrák Magyar Monarchiában született zseniális német-osztrák mérnök soha nem szerzett mérnöki diplomát, de korszakot meghatározó személyautók, versenyautók, katonai járművek, motorok tervezője volt. Neki köszönheti a világ a legnagyobb számban eladott autómodellt, a Volkswagen Bogarat, amely Hitler bogara volt. A náci párt tagjaként szolgálta Porsche a Harmadik Birodalmat. Le is ülte a magáét. Fia, veje, unokája is az autóipar meghatározó szereplői voltak.