Révész Sándor

Szexszimbólumból lett kém és polgárjogi harcos – 115 éve született Josephine Baker

Az első világhírűvé lett afroamerikai revüsztár hányatott körülmények között nőtt fel Amerikában, amely mindig mostohán bánt vele. Új hazájának Franciaországot választotta. A fél világot meghódította, a másik felét felháborította. Budapesten hódolók tömege várta, de szereplése ellen tiltakoztak a parlamentben és az utcán. A világháború idején a nyugati szövetségeseknek segített, kitüntetésekkel árasztották el, tizenegy különféle származású gyereket fogadott örökbe. Martin Luther King harcostársa volt, ki is tiltották a szülőhazájából.

Révész Sándor: Pofon a szarnak, pofon a gyereknek

A valódi és a gyermekeink veszélyeztetésére képes alkalmi pedofilok egészen csekély töredéke fog azon a listán szerepelni, amit a napokban benyújtott törvényjavaslat nyomán összeállítani készülnek. Vélemény.

Révész Sándor: Készüljünk a háborúra

Ami a 2022-es választások utáni helyzetet illeti, a legdrámaibb lehetőségekkel is számolnunk kell.

A sztorija akkor is király, ha csak hazudta, hogy ő az – 235 éve halt meg Benyovszky Móric

A kalandorok századának egyik leghíresebb kalandora volt a magyar-szlovák-lengyel Benyovszky Móric, aki első magyarként (szlovákként, lengyelként) járt a Föld sok eldugott helyén, melyet az ő emlékirataiból ismert meg a világ. Könyvek, kutatások, műalkotások és kommersz darabok tömege szól az életéről, amely mégis tele van máig megoldatlan rejtélyekkel. Már a neve is 33 változatban szerepel a Deutsche Nationalbibliothek katalógusában. Vannak, akik szabadságharcosként őrzik emlékét, aki korát messze megelőzve, első fehér emberként adta életét a gyarmati népek szabadságáért, és vannak, akik notórius hazudozóként, rabszolgakereskedőként, szerencsevadászként tartják őt nyilván. A Magyar-Madagaszkári Társaság Benyovszky-évnek hirdette ki az ideit születésének 280. évfordulója alkalmából. Holott nem is akkor született. Az viszont biztos, hogy 235 évvel ezelőtt, 1786. május 23-án halt meg (vagy 24-én).

Révész Sándor: Olimpia – átok reá!

Egy olyan monstruózus rendezvényhez ragaszkodnak a NOB urai, a világmédia urai és Japán vezetői, amely valójában sosem szolgálta a világbéke ügyét, méretei egyre iszonyatosabbak, lehetőséget ad a diktatúrák demonstrálására, és a járványügyi helyzetben egészségügyi kérdéseket is felvet. Vélemény.

Révész: Merkelnek nincs igaza, a mai németek nem felelősek a holokausztért

Vagy van örök felelősség azért, amit az elődök elkövettek, vagy nincs. A mai németek túlnyomó többsége nem a holokausztért felelős, hanem azért, hogy mit gondol arról.

A repüléstudomány világsztárja, akit itthon nem becsültek meg – 140 éve született Kármán Tódor

A XX. században hódította meg az ember a levegőt, és a 140 éve született Kármán Tódor a hódítók élvonalában haladt. Szinte mindenhez köze volt, ami a levegőben történt, a helikoptertől a szuperszonikus repülőgépeken és a rakétatechnikán át az űrhajózásig. Átlátta, hogy alapkutatásait pénzelni fogják a tőkések és a hadseregek, ha meggyőzi őket, hogy a gyakorlatban is használható terméket fejleszt. Ez az elemi felismerés volt elképesztő sikereinek a titka. A huszonkilencből az utolsó volt szülőhazájának egyeteme, amely díszdoktorrá avatta őt.

350 éve fejezték le a Habsburgok ellen lázadó hazai főurakat, akik egymást adták fel

A magyar nemzet szabadságáért szálltak szembe az ország leghatalmasabb urai I. Lipót császárral – így építették be a köztudatba Jókai Mór és társai a romantika korában azt a főúri szervezkedést, amely 350 évvel ezelőtt, 1671. április 30-án Zrínyi Péter gróf, Frangepán Ferenc őrgróf és Nádasdy Ferenc gróf lefejezésével végződött. A valóságban hármójuk közül ketten horvátok, a horvát főúri irodalom jeles művelői voltak, és Horvátországban tartják őket számon nemzeti hősökként. A tét pedig annak a rendi Magyarországnak a megőrzése volt, amely ellen Jókai Mór és társai harcoltak.

Révész Sándor: Szuper!

A Szuperliga egyelőre mégsem lesz, de létrejötte törvényszerű, mert a közönség globális. A Felcsútra és a magyar válogatottra nem kíváncsi a világ.

Révész: A kirúgás joga és jogtalansága

Nem mindegy, hogy az állam korlátozza a vélemény szabadságát, vagy egy zártkörű klub. Petry Zsoltot egy magáncég küldte el, a Gulácsi mellett kiállók a pártállam áldozatai.

A romlottság és a tisztaság poétája – 200 éve született Charles Baudelaire

A XIX. század legnagyobb hatású költője, Charles Baudelaire, kinek romlott virágai az egész romantika utáni költészetet megtermékenyítették, az önmagától elidegenedett, önmagával mindig ellentétben álló, kételyekben élő modern embert testesítette meg. Volt nagyon gazdag és nagyon szegény, nagyon vallásos és nagyon eretnek, konzervatív és forradalmár, nőgyűlölő nőhajhász; végtelenül fegyelmezetlen az életben s végtelenül fegyelmezett az alkotásban. Két évvel idősebb és egy korszakkal fiatalabb volt Petőfinél. De ha ő halt volna meg 26 évesen, a nevét sem ismernénk.

Révész: Egy párt, ha muszáj, sok párt, ha lehet

Szerzőnk a sokszínű, árnyalt, számos választást kínáló pártrendszer híve, ám elképzelhetőnek tartja, hogy egy esetleges 2022-es ellenzéki győzelem után nem arra lesz szükség. Vélemény.

Révész Sándor: Jövőnk a KGST?

Egyáltalán nem légből kapott gondolat, hogy Orbán Viktor újraalapítja a diktatúrák szövetségét.

Motoros, repülő, katona, kém és világhírű Afrika-kutató – 70 éve halt meg Almásy László

Amilyen híres volt, olyan elfeledett lett. Minden idők egyik legsikeresebb filmje, a kilencszeres Oscar-díjas Az angol beteg kellett hozzá, hogy a filmbéli Almásy László nyomán az egészen másképp élt és halt valódi Almásy László Ede iránt is feltámadjon az érdeklődés, és kiderüljön például, hogy meleg volt.

„A szavakkal való játék komoly dolog” – 100 éve született Romhányi József

Romhányi Józsefnél ismertebb magyar költő nemigen van, generációk nőttek fel a legnépszerűbb rajzfilmeken, amelyek szövegét ő írta, fordította, sőt inkább "magyarította". Legenda lett, miközben hivatalos elismerést alig kapott.

Révész Sándor: A Fidesz és az Európai Néppárt: a máj s(z)ara

Révész Sándor írása arról, hogy az EPP legkevésbé sem vétlen abban, hogy Magyarországon miként alakultak a dolgok. A mostani megkésett döntést hiba az európaiság diadalaként ünnepelni.

Fel is út, le is út – A magyar-szlovák lakosságcsere 1946–1948

Fel Szlovákiába, le Magyarországra... A legkevésbé sem kölcsönös, hanem éppen ellentétes érdekű felek írták alá a csehszlovák–magyar lakosságcsere egyezményt 1946. február 27-én – éppen 75 évvel ezelőtt. Az egyik fél felszámolni, a másik megmenteni próbálta a csehszlovákiai magyar kisebbséget. Mindkettő tudott volna erre jobb lehetőséget, de a világhelyzet ezt engedte. A csehszlovákiai magyarság szörnyű megpróbáltatásokon ment keresztül a hontalanság, a kiszolgáltatottság és kilátástalanság éveiben a világháború után. De végül is sokkal nagyobb rész maradt meg belőle, mint a magyarországi szlovák kisebbségből.

Révész Sándor: Orbán veszíteni akar

Orbán már mondta, hogy egyszer kell nyerni, de nagyon – most, így szerzőnk, valami mást állít, ami azonban mégis csak hasonlít mára már klasszikussá vált bon mot-jához. Vélemény.

A népszerűség és a hatalom felülírta Verdi puritán végrendeletét

A nyilvánosság imádta Verdit, ő viszont gyűlölte a nyilvánosságot. Mindent elkövetett, hogy a nagyvilág ne tudjon róla semmit. A nagyvilág viszont mindent tudni akart a 120 éve elhunyt maestróról.

Miért csak 50 éve kaptak választójogot a nők Svájcban?

Európa legrégibb és legelső demokráciája volt az utolsó a számottevő demokratikus államok sorában, ahol a nők szavazati jogot kaptak – éppen ötven évvel ezelőtt, 1971. február 7-én. Ez nem ellentmondás, hanem maga a magyarázat. Svájc demokráciája volt régi hagyományainál fogva a legközvetlenebb. Itt az alkotmány legapróbb módosítását is népszavazással kell elfogadtatni. Másutt akkor kaptak a nők szavazati jogot, amikor a férfi politikai elit készen állott rá. Svájcban meg csak akkor, amikor az egész ország férfi népe állott erre készen. Hiszen a nők szavazati jogáról értelemszerűen mindenhol csak férfiak szavazhattak.

1 ... 16 17 18 19 20 ... 30