A repüléstudomány világsztárja, akit itthon nem becsültek meg – 140 éve született Kármán Tódor

12 perc

2021.05.11. 13:00

A XX. században hódította meg az ember a levegőt, és a 140 éve született Kármán Tódor a hódítók élvonalában haladt. Szinte mindenhez köze volt, ami a levegőben történt, a helikoptertől a szuperszonikus repülőgépeken és a rakétatechnikán át az űrhajózásig. Átlátta, hogy alapkutatásait pénzelni fogják a tőkések és a hadseregek, ha meggyőzi őket, hogy a gyakorlatban is használható terméket fejleszt. Ez az elemi felismerés volt elképesztő sikereinek a titka. A huszonkilencből az utolsó volt szülőhazájának egyeteme, amely díszdoktorrá avatta őt.

A magyar oktatásügy nagy egyéniségének, Kármán Mórnak (1843–1915) öt ivadéka között volt egy Tivadar/Tódor nevű csodagyerek, aki öt-hat éves korában ötszámjegyű számokat szorzott össze. Mór testvérei, a nagybácsik ismerősi körökben produkáltatták a gyereket, amit az apa igen rossz néven vett és le is tiltott. Történelmi és földrajzi könyveket nyomott a gyerek kezébe, hogy sokoldalúan művelt legyen, de akkor azért belátta, hogy Tódor fia jövőjének mégiscsak köze lesz a számokhoz, amikor a gyerek messze a legjobb matematikusnak bizonyult az apja által kitalált, alapított, irányított és az akkori Magyarországon élenjáró középiskolában, a Magyar Királyi Tanárképző Intézet Gyakorló Főgimnáziumában (mai nevén a Trefortban), aztán még az ország legjobb matematikus diákjának járó Eötvös-díjat is elnyerte.

Emellett Tódor sikeres színjátszó, szavaló is volt a gimnáziumban, az 1848-as áprilisi törvények ötvenedik évfordulóján pedig az Iskolai Értesítő szerint ő méltatta a forradalmat nyugatos szellemben: „Az 1848-iki események félszázados évfordulóján ünnepeljük a nyugateurópai eszmék diadalát Magyarországon, ünnepeljük azt az átalakulást, mely az új Magyarországot megteremtette, mely ezt a hazát modernné és szabaddá tette.”

Azt azért az apja nem engedte, hogy matematikusnak álljon. Gyakorlati pálya felé, a Műegyetemre irányította. Az USA professzorai így is a világ negyedik legjobb matematikusának választották 1942-ben. (Neumann János volt az első.) A (persze kitüntetéses) diploma megszerzése és rövid sorkatonáskodás után a Műegyetem világhírű professzora, Bánki Donát mellett munkálkodott tanársegédként az egyetemen, és közben a Ganz Művek tanácsadójaként nézett szembe a mindennapi gyakorlat problémáival.