Számos kultúrában pusztító éhínség idején szinte természetesnek hatott, hogy a közösség életben maradásáért az időseket magukra hagyják, és ezzel is kevesebb lett az éhes száj. Az ókortól a jelenkorig számos hagyományról maradtak fenn emlékek, ahogy még Erdélyből is származik legenda az öregek halálba kényszerítéséről.
Nem hangzik fel idén a gimnáziumok falai között a Gaudeamus igitur, és a jövő héten induló érettségi körül is sok még a bizonytalanság.
Óvatos és diplomatikus volt, egyebek között németbarátsága gátolta meg abban, hogy szót emeljen a holokauszt miatt. XII. Pius máig vitatott megítélését tovább árnyalhatja, hogy kutathatók lettek a vatikáni titkos archívumban az ő uralkodása idején keletkezett dokumentumok.
Célt ért a kormány, egyre kevesebben indulnak harcba a diplomáért – ők viszont nem feltétlenül azokon a szakokon tanulnának, ahol a kabinet szeretné. Közben – kerül, amibe kerül – gőzerővel folyik az állami egyetemek felemás magánosítása.
A pestisjárványokat le tudták lassítani karanténok elrendelésével, a kolerát viszont ezzel a módszerrel sem lehetett a határokon megállítani. Széchenyi Istvánt sem, amint erről maga számolt be naplójában.
Korábban dicsekedett a kormány a Magyarországra csábított külföldi – iráni, török, azeri, kazah és más – hallgatókkal, most járványügyi kockázatnak láttatja őket.
Nem nyerhette volna meg a parlamenti mandátumok kétharmadát 2010-ben a Fidesz, ha a rendszerváltás idején az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal vezetői másképp egyeznek meg az egyéni körzetekről és a pártlistákról az új választási törvényben.
Nem új keletű, hogy politikusok használják ki a fociklubok népszerűségét, bár hetven évvel ezelőtt a hagyományaikat is el akarták törölni. De Kádár szerette is a focit, ahogy Horthy Miklós és Orbán Viktor is.
Bár a nagykövetségek és a hírszerzés között nagy az átjárás, a magyar szolgálatok – mint arra a perui nagykövet esete is rávilágított – nincsenek felkészülve a nemzetbiztonsági kockázatok kiszűrésére.
Hiába vett vissza a korábbi évek harcias hangneméből a magyar külügyminisztérium, az új kijevi kormány sem akar változtatni az ukrán nyelvtörvényen, ami a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása szerint súlyosan korlátozza a Kárpátalján élő magyar kisebbség jogát és végső soron a nemzeti kultúrája elsorvadásához vezet.
Hiába ígérte meg az Orbán-kormány többször is - legutóbb a 2018-as választások előtt -, hogy hamarosan teljes körűen kutathatók lesznek az ügynökakták, a rejtélyes mágnesszalagokon tárolt adatok ismerete nélkül továbbra sem tudható, hogyan mentették át magukat az állampárti állambiztonság emberei a rendszerváltás után a jelenleg is működő nemzetbiztonsági szervek tagjai közé.
Olyan felelősségteljes állás a tanároké, hogy nem lehet rájuk bízni, mit tanítsanak – ennek a szellemében készült a Nemzeti alaptanterv legújabb változata, amelyben a politikai szempontok nyilvánvalóan felülírták a szakmai megfontolásokat.
Nemcsak a magyarság őstörténetét és a történelmi hősök névsorát próbálja átírni a kormány, hanem azt is meghatározná, ki mondhatja magát magyarnak. Pedig még az Orbán Viktor által kitüntetett történész is arra figyelmeztet: a hazaárulózás sehova sem vezet.
Végül minden jól alakult, de az űrutazás előtt nagy kihívás volt a tudományos kísérletek előkészítése és az űrbéli ételek kitalálása.
Harminc éve, 1989. november 26-án volt a négyigenes népszavazás, amely megakadályozta, hogy az MSZMP embere legyen a köztársasági elnök. Az SZDSZ ekkor vált népszerűvé, de későbbi hanyatlásának kezdetét is ez jelentette. A Fidesz viszont 2010 után újra elővette Pozsgay Imrét.
Tovább korlátozza a parlamenti ellenzék jogait a kormánypárt a Tisztelt Ház tekintélyének és méltóságának megőrzésére hivatkozva. Amikor a Fidesz maga használt és használ hasonló eszközöket, mint most az ellenzék, azt nem kifogásolja.
Miután Trump rátaposott Kijevre és beáldozta a szíriai kurdokat, Putyin számára megnyílt a játéktér szerte a világon. Orbán a kezére játszik a nyugati szövetségek állandó gyengítésében. Ezt ismerve lehet értelmezni a tegnapi magyar-orosz csúcstalálkozót.
Az EU következő költségvetéséről indult tárgyalások közben a magyar kormány sorra blokkolja azokat az uniós döntéseket, amelyek akadályoznák Orbán illiberális barátainak érdekeit. Brüsszelben viszont már sokaknak kezd elege lenni abból, hogy Magyarország a sorozatos vétóival háborúkhoz asszisztál vagy megnehezíti a menekültprobléma kezelését.
Köves Slomónak, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbijának régi vágya vált valóra azzal, hogy a kormány ugyanolyan szerződést kötött az egyházával, amilyet a Mazsihisszel vagy a katolikusokkal.
A nagyhatalmak előrébb helyezik a gazdasági érdekeiket, mint a demokráciába vetett hitüket - erre utalnak az elmúlt hónapok magyar külpolitikai fejleményei is. Orbán Viktor próbál szövetségeket építeni a fegyverbeszerzések révén és úgy tűnik van erre fogadó készség a világ vezetői részéről. Közben a kritikus skandináv államokkal a gazdasági kapcsolatokat sem fűzi szorosra a magyar diplomácia.