A józan belátástól nagyon messze van, mégis teljesíti – papíron – az unió főbb elvárásait Orbán Viktor, hogy hozzájuthasson az ország működőképességéhez nélkülözhetetlen brüsszeli pénzekhez. Ha a mutatvány nem sikerül, első körben 7,5 milliárd eurót veszít a magyar költségvetés.
Az oktatást nehéz rendőri mintára szervezni, bármennyire is megvan erre a késztetés a területet irányító belügyminiszterben és az ő elvárásaihoz igazodó tankerületek vezetőiben.
Az 1950-es években bárkire rá lehetett fogni, hogy szabotál, ami akár halálos ítéletet is jelenthetett.
Nincs nyugalom a felsőoktatásban, a leendő felvételizőknek már szinte követhetetlen, mikor és milyen változásokat vezetnek be az egyetemi életben.
Képes-e megfordítani Orbán Viktor a magyarok egyelőre bivalyerős Európa-pártiságát? Épp az ellenzék ad apropót, hogy megpróbálja.
Az úgynevezett munkaalapú társadalom kormányzati víziójával összhangban az idén is kevesen kerülnek be a felsőoktatásba. Velünk marad a tanárhiány és a reáltudományok sem lettek vonzóbbak.
Orbán Viktornak eddig minden helyzetben sikerült megmagyaráznia még a megmagyarázhatatlant is. Kérdés, a választók ezúttal jobban hisznek-e majd a szemüknek, mint a propagandának, amikor kezükbe veszik az első emelt összegű rezsiszámlát.
A magyar származású nápolyi királyné, Magyarországi Mária jóvoltából – aki az unokájának megszerezte a magyar trónt – a XIV. században több emléket állítottak Szent Lászlónak, melyek máig épen fennmaradtak.
Az Ukrajnát ért orosz agresszió is jól példázza, hogy a kelet-európai országok és a baltiak szuverenitása a NATO-tagságuk nélkül veszélyben lenne. Az Orbán-kormány által előszeretettel idézett amerikai realista külpolitikai iskola azt hirdeti ugyanis, hogy mindennél előbbre való a nagyhatalmi erőegyensúly.
A közoktatás összes baja között csak marginális problémát jelentenek az ország településeinek már csak kevesebb mint felében működő kisiskolák. Ezek bezárása spórolást nemigen jelent, a tanárhiányt nem oldja meg, az oktatás minőségét sem fogja javítani, ám súlyosbíthatja a rendszer társadalmi problémáit.
Ígéretes szakmai pályát hagyott ott, illetve rendelt alá a párt és Orbán Viktor iránti szimpátiájának a miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs. Főnöke számos szerepben számíthat rá.
Adatok bizonyítják, hogy nem javult az oktatás minősége Orbán Viktor 2010-es uralomra jutása óta. Az iskolák szakmai autonómiája megszűnt, a pedagógus-életpálya romokban, a diákok teljesítménye nem javult, esélyegyenlőségről pedig szó sincs. Ebben a helyzetben veszi át az oktatásügy irányítását a belügyminiszter, egyelőre pénz, paripa, fegyver nélkül.
Az irodalomban és a közéletben is meglehetősen vegyes életművet hagyott maga után a 88 éves korában múlt héten elhunyt Kossuth-díjas író.
Szalay Kristófként született, a rendszerváltás után felvette a Szalay-Bobrovniczky nevet, később elhagyta a Szalayt, ám évek óta ismét mindhárom nevét használja – és ez csak egy apró érdekesség az új honvédelmi miniszter magán- és közéleti portréjából.
A magyar miniszterelnök szerint a liberális demokrácia, a jogállam térdre kényszeríthető, csak a megfelelő eszközöket kell hozzá megtalálni. Amerikai elvtársainak tartott előadásában azonban volt néhány fontos dolog, amiről jobbnak látta nem beszélni.
Az Akadémia közgyűlése és tudományos előadások tucatjai elől lopta el a show-t a múlt héten egyetlen Facebook-bejegyzés, amely az MTA-n belüli férfidominanciát kifogásolta. A javaslat nyitott kapukat dönget, nem úgy a kutatók, akik az autonómiájukat féltik.
Az orosz–ukrán háború eszkalálódásával a megszokottnál nagyobb veszélyt jelenthet a Lengyelország és Litvánia közé beékelődött Kalinyingrád, amely – mielőtt Sztálin katonai övezetté nyilvánította – különös helyet foglalt el a német nemzeti tudat kialakulásában. Ma a baltiak, a lengyelek, sőt a NATO-hoz csatlakozni készülő Svédország és Finnország szempontjából is kulcsfontosságú terület.
Több tízmilliárd forint is lehet a Gyurcsány-kormány idején bezárt lipótmezei pszichiátria átalakításának költsége. Az új intézmény elsősorban a visegrádi országokból vár diákokat, akik olyan nemzetközi érettségit szerezhetnek, amelyet elfogad például a Harvard, a Sorbonne vagy az Oxfordi és a Cambridge-i Egyetem is.
Ritkán látható bravúrt hajtott végre a külpolitikában Orbán Viktor, légüres térbe vezérelve magát és országát Európában. Szövetségesek híján nem tudja érvényesíteni érdekeit, remélt főszerepéről a nagy európai szélsőjobboldali összefogásban nem érdemes álmodnia.
A művész érdeklődését az eredet és fejlődés, az átalakulás és állandóság összhatásai foglalkoztatják.
