A magyar kormány csak maszatol, nem ad érdemi indoklást, miért nem támogatja a svédek felvételét a NATO-ba. A finn tagságra is csak akkor mondott igent, amikor a NATO-bővítés ellen szintén ágáló Törökország – a parlamenti szavazás a legújabb ígéret szerint hétfőn, március 27-én lesz.
Diadaljelentésként adta hírül a kormány, hogy negyedével nőtt a felsőoktatásba jelentkezők száma. Csakhogy ehhez jócskán engedni kellett az elvárásokból.
Hadik András a magyar történelmi szakirodalomban soha nem kapta meg az őt megillető elismerést, munkásságát igazán fel sem dolgozták teljes egészében. Egyedül Berlin elfoglalásának huszárcsínyét ismeri a széles közvélemény, pedig pályafutása, a Habsburg Birodalomban betöltött szerepe ennél jóval többet érdemelne.
A Mongol invázió Európa ellen (1236-1242) című tanulmánykötet számos kérdésben is újat tud mondani a leginkább tatárjárásként emlegetett történelmi eseményről.
Sorozatos támadások érik a kárpátaljai magyarságot, és a helyzetet csak nehezíti, hogy az ukrán közvélemény ellenségként tekint a minősítésért meg is dolgozó magyar kormányra.
Johan Huizinga holland kultúrtörténész műve ezúttal teljes terjedelmében olvasható. A címek eltérésére egyszerű a magyarázat.
Felbukkantak olyan vélemények is, amelyek szerint a sok főtiszt elbocsátásának célja, hogy a NATO-hoz elkötelezetteket kormányhűbb káderekre cseréljék, ám ennek ebben a formában kevés a valószínűsége.
Hiába mondja a kormány, hogy szükség esetén állami százmilliárdokból állja a hallgatók külföldi ösztöndíját és finanszírozza a kutatóhelyek munkáját, ha az uniós vita miatt meglazulnak az egyetemek nemzetközi kapcsolatai, annak beláthatatlan következményei lesznek. Súlyos ár ez azért, hogy Orbán Viktor a befolyása alatt tudhassa a tudományos életet.
Kíméletlenül őszinte volt, mégis védte politikai ellenfelei emberi méltóságát Tamás Gáspár Miklós, s nem kivételezett Orbánnal sem.
Diadal és katasztrófa című, magyarul nemrég megjelent könyvében pozsonyi Comenius Egyetem tanára szakít a fekete-fehér látásmóddal, de tisztában van azzal, hogy Trianon ügyében aligha lehet közös nevező az érintettek között.
Talán nincs még egy terület Európában, amely annyiszor cserélt gazdát, és annyian osztoztak és osztoznak rajta, mint Besszarábia. Alapvetően románok lakják, de az ott élőknek van moldáv identitásuk. Tartozott Romániához, a cári Orosz Birodalomhoz, egy része ma az ukránoké, de főleg Moldováé. Területének egy részén orosz csapatok is állomásoznak, ennek pedig akár szorongató jelentősége is lehet.
Tanársztrájkkal kezdődött a múlt év, s így lesz az idén is. A kormány a pedagógusok teljesítménymérésétől, a tanárok a kormány hozzáállásának változásától remélik a javulást. Utóbbinak halvány jelei sincsenek. Közben a magyar diákok negyede funkcionális analfabéta.
Az orosz birodalmi gondolkodás évszázadokat ível át: kezdve a birodalomalapító Nagy Pétertől, és utódaitól a bolsevikokon át, egészen Vlagyimir Putyinig. Csak annyiban tértek el törekvéseik, hogy meddig tolják ki az orosz befolyási övezetet.
Sem a kormány, sem a pedagógustársadalom nem enged oktatásügyben. Béremelésnek, reformnak se híre, se hamva.
Szakmai előélete alapján bizakodni lehetett abban, hogy az államtitkár, majd miniszter a rábízott területeken valóban hasznos, építő munkát végez, de ez illúziónak bizonyult.
Nyugat-Európában készül terjeszteni az igét a Fidesz elitképzője. A Mathias Corvinus Collegium brüsszeli leányvállalatában az egykori trockista és mai Putyin-szimpatizáns nyugati értelmiség képviselői egyaránt otthonra lelnek.
Megint változnak a felsőoktatással kapcsolatos jogszabályok, tovább nehezítve a felvételire készülők helyzetét.
Tiszta levegő, autómentes biciklizés, piknik az Erzsébet hídon – az 1990. október 25-én kezdődött taxisblokád napjaiban sokan érezték emiatt jól magukat. A rendszerváltás utáni politikai életben azonban ellentmondásos ennek a néhány napnak a megítélése. A blokád, az ország megbénítása a demokratikus működés átmenetének az időszakában ugyanis sokak szerint vitatott volt, mi több, törvénytelennek számított.
A szavakban békepárti Orbán fegyverként használná a nemzeti konzultációt az unió ellen, amelyet – szemben Oroszországgal – minden bajok okozójának állít be.
Bár környezetvédelmi szempontból felemás Magyarország számára a bős–nagymarosi vízerőmű története, politikai jelentősége elvitathatatlan. Az állampárt a rendszerváltás előtti években nem tudott mit kezdeni a szakmai alapon megszervezett mozgalommal, s ez utat nyitott a demokratikus folyamatokhoz. A bősi per 25 éve zárult le.
