A vadászat politikamentes övezet – mondták Kádárék 50 évvel ezelőtt, majd a vadászati világkiállítással igyekeztek rendbe tenni az 1956-os forradalom leverése miatt lenullázott nemzetközi presztízsüket. Rászorulhat erre a hasonló rendezvényre készülő Orbán-kormány is.
Lelassította az Orbán-kormány a pártállam állambiztonsági iratainak átadását 2010 óta: van olyan szolgálat, amely mindössze másfél folyóméternyi aktát tett kutathatóvá az utóbbi években.
Lehetnek benne elírások, félrefordítások, ellentmondásos információk, ám már megtekinthető a Magyar Nemzeti Levéltár honlapjára felkerült, 682 ezer kartonból álló hiánypótló gyűjtemény, amely a még élő elhurcoltak, az utódok és a történészek számára egyaránt fontos lehet.
Nem a kormány által preferált szakok állnak a felvételizők vágyálmainak középpontjában – derül ki a friss jelentkezési adatokból.
A kulturális kormányzat erőteljesen törekszik arra, hogy minél többet foglalkozzon a régmúlttal. Ennek jegyében készül film a királlyal szembeszegülés jogát rögzítő Aranybulláról. Az áthallás sem kizárt.
Ha a politikai üzenetek eladása a cél, a kormányközeli sajtó nem finnyás. A keresztényitől távol álló életvitelt is megtűrik a Fideszben, amíg a politikai érdek mást nem diktál.
Szorul a szakmai hurok az áltudományos Magyarságkutató körül. A pozsonyi csatáról készült szakmailag vállalhatatlan animációs film lehet az intézet Mohácsa.
Így jár el közel 30 éve azokkal a társaival szemben, akikről úgy érzi, a fejére nőhetnének, de átállásukat sem szeretné.
A történelemszemléletében is a saját útján tévelygő Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter, felmelegítve egy régebbi legendát, megkérdőjelezi a Hunyadi család román származását. Szerinte a família vagy kun–tatár eredetű, vagy európai uralkodókhoz kötődik.
A Corvinus és az SZFE alapítványi kézbe adása is elrettentő példaként áll a kiszervezés előtt álló tudományegyetemek előtt, ám úgy tűnik, végzetüket akkor sem kerülhetik el, ha ellenállnak.
Az első Orbán-kormány még törvényt alkotott „az állam kizárólagos tulajdonában tartandó műemlékekről”, a mai már bőkezűen osztogat belőlük.
A kormány Magyarságkutató Intézete Nyugat-ellenes harccá formálja a pozsonyi csatát, amely egyébként valóban a honfoglalás lezárása volt. A kormányzati narratívát az MKI-ban a jelek szerint nem szerencsés kritizálni.
A haza vagy haladás régi dilemmájára ad avítt válaszokat az Orbán-kormány a „hanyatló Nyugat” elleni harcával. A nemzeti bezárkózás mindig zsákutcának bizonyult.
Ha a Fidesz szeretné megnehezíteni az ellenzék dolgát a választásokon, s miért ne tenné, ahhoz kevés a játékszabályok első körös módosítása. A feketeleves valószínűleg még hátravan.
Egyre többször merül fel, hogy az Orbán-kormány a jelenlegi önkormányzati rendszer mintájának a hetven éve bevezetett tanácsrendszert tekinti. A szocializmusban sok minden másképp volt, de akad bőven hasonlóság is.
Világnézetileg elkötelezetté válhat a tanítóképzők többsége a kormány elképzelése szerint, ha megvalósul, hogy újabb és újabb intézmények kerülnek egyházi kézbe. Az égető pedagógushiányt a hallgatók mielőbbi éles gyakorlatba állításával orvosolnák.
Egy szempillantás alatt újra itt a rendeleti kormányzás, de a mindennapi élet nem sokban változik, a korlátozások enyhék, az iskolák sem zárnak be, egyre nehezebb helyzetbe kerül viszont egészségügy és a gazdaság.
Minden napra egy mese helyett mindennap újabb ingatlannal gazdagabban hajthatják álomra fejüket a NER Mátyás királyról elnevezett káderképzőjének vezetői.
Polt Péter legfőbb ügyész bizalmasa, a szakmai körökben elismert, de bíróként sosem dolgozott Varga Zs. András kerülhet a legfelső bírói testület élére. Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága már meghallgatta őt, és ahogy azt borítékolni lehetett, elnyerte a kormánypárti többség támogatását.
Az Amerikában élő zárt, több mint másfél évszázada egyetlen család által irányított zsidó közösség világába ad bepillantást az Unortodox – A másik út című, most megjelent regény és a belőle készült filmsorozat. A szatmári haszidok ma is számontartják magyar gyökereiket.