Békemenetekre még mindig jó a polgári körök mozgalma, ami "nem veszett el, csak átalakult"
Leginkább a vidéki beágyazottság erősítésére hívta életre 2002-es veresége után Orbán Viktor a polgári köröket. Mint a hvg360-on látható Orbán-sorozatból kiderül, jelentőségük nem a régi, ám a hálózat továbbra is bevethető egy-egy békemenet erejéig.
A haza nem lehet ellenzékben!
– azóta is sokszor és sokat ismétlik Orbán Viktor elhíresült mondatát. A hvg360-nak a miniszterelnökről készített portréfilmsorozatának szereplői szerint azonban a budavári Dísz téren 2002. május 7-én nemcsak ez volt az éppen választási vereséget szenvedett Orbán mondandója, hanem akkor jelentette be azt is, hogy „százszámra alakuljanak csoportok, mert erőnk csak akkor valódi, ha képesek vagyunk megtartani és megszervezni magunkat”.
Kicsoda Orbán Viktor? V/4.: A polgári sámán
Orbán Viktor személyiségét, viselkedésének gyökereit, az őt befolyásoló legjelentősebb hatásokat és fordulópontokat kutatja és rendszerezi a hvg360 filmsorozata. A negyedik rész a legnagyobb átalakulás időszaka, amelyben a 2002-ben választást veszítő Orbán mindent bevetve felépíti saját szobrának talapzatát. Kirajzolódik a népét elbűvölő, magával ragadó szellemi vezető képe.
S valóban, ezzel beindult a polgári körök mozgalma, s nem csak „százszámra” alakultak e csoportok. Az év végére akkori adatok szerint mintegy 11 ezer ilyen kör alakult országszerte. Egy későbbi ismertetőben megjegyezték, hogy ezek taglétszáma változó volt, Kondor Katalin újságíró egyszemélyes polgári körétől a sok száz tagot számláló szervezetekig. A Dísz téren Orbán azt is hozzátette, hogy „erőnk csak akkor valódi erő, ha képesek vagyunk megteremteni és megszervezni a polgári Magyarország nyilvánosságát”, s egyben felszólította közössége tagjait, hogy fizessenek elő a Magyar Nemzet napilapra és a Magyar Demokrata, valamint a Heti Válasz című hetilapokra.
A polgári körök nem a Fidesz, hanem kifejezetten Orbán személye iránti lojalitásra és bizalomra épültek. Mint A polgári körök hitvallása című dokumentumban szerepel,
„Orbán Viktor mint kristályosodási pont köré gyűltek össze a nemzeti újjászerveződés erői”, és „tevékenységük nincs centralizációnak, pártoknak, pártstruktúráknak alárendelve”.
Kizárólag Orbán Viktor dicsőségét zengik a róla írt könyvek
Az Orbán-rendszer névadója igényt tart arra, hogy hű fegyverhordozói ideológiai keretet barkácsoljanak a tevékenységének, ők pedig ezt sietve teljesítették is.
Az Orbán felhívására megmozdult tömeg az ő hatalmas hátországát jelentette a párton belüli harcokban is, s egyben kikezdhetetlenné tette vezető szerepét a jobboldalon. Mint a szervezésükben jeleskedő Makovecz Imre építész később elmondta: „Annak idején Orbán Viktor azért találta ki, hogy legyenek polgári körök, hogy a kis megélhetési politikusocskákat az alapszervezetekből ki lehessen takarítani, és valóban közéleti érdeklődésű és ambíciójú emberek kerüljenek be.”
Orbán ugyanis a polgári körök indulásakor éppen nem volt a Fidesz elnöke, s amikor 2003-ban a posztra visszatért, e szervezetekkel a háta mögött olyan feltételeket támasztott, amelyek teljesen átszabták a párt struktúráját. Központosította a párt működését, szétverte az addigi, megyékre épülő hierarchiát, választókerületenként szervezte meg a pártot hozzá hű, általa kinevezett választókerületi elnökök és régióigazgatók felügyelete alatt. Orbán a polgári körökre és azok széles merítési bázisára hivatkozva akkor változtatta Fidesz – Magyar Polgári Szövetségre a párt nevét, s vont be más konzervatív szervezeteket a szövetségbe. A pártszervezés vezetőjének pedig megtette Kubatov Gábort, aki a soroksári polgári kör élén tűnt fel s lett a Fidesz egyik legfontosabb embere.
Az orbáni innováció lényege az volt, hogy a polgári körökön keresztül a helyi társadalmi beágyazottságot kell növelni, a konzervatív jobboldalnak mindenhol jelen kell lennie és hallatnia a hangját. Persze volt, aki már korábban rájött erre, s próbált hasonló lépéseket tenni, ilyen volt például a Csurka István nevével fémjelzett Magyar Út Körök. De alakult korábban polgári kör a baloldalon is, Baján például 1994-ben a mostani érdi polgármester, Csőzik László hozta létre még diákként az Optimista Polgári Kört.
Orbán azonban a körök országos szervezettségét kívánta meg, ezért megbízta Hende Csabát, az akkor még a Magyar Demokrata Fórumhoz (MDF) tartozó politikust a koordinálással. Megalakultak a Demokrácia Központok, s Orbán Hajrá Magyarország! mozgalomnak nevezte el az olasz példakép, Silvio Berlusconi Forza Italiája után a polgári köröket összefogó szervezetet. Megalakult Makovecz kezdeményezésére és Orbán részvételével az első számú polgári kör is, Szövetség a Nemzetért Polgári Kör néven, ahová a polgári gondolat olyan képviselői mellett, mint Martonyi János és Granasztói György, befért az 1999-ben alakult radikális jobboldali diákszervezet képviselője, Vona Gábor is. Ez a szervezet alapította meg a Szövetség a Nemzetért Alapítványt, amely létrehozta és fenntartja a ma már kevésbé a polgári körök központi székházaként, sokkal inkább fideszes művelődési házként funkcionáló Polgárok Házát.
Felemel, ejt, visszaemel - ez Orbán Viktor személyzeti politikája
Így jár el közel 30 éve azokkal a társaival szemben, akikről úgy érzi, a fejére nőhetnének, de átállásukat sem szeretné.
Orbán 2002 után hatalmas energiát fektetett az országjárásba, s a polgári körökön keresztül próbálta állandóan mozgásban tartani a táborát. Faluparlamenteket, városrészgyűléseket szervezett, „felszántotta” az országot, mindenhova igyekezett eljutni, hiszen jól tudta, hogy a személye köti össze a jobboldali tábort. Kifejezetten hangsúlyozta, hogy meg kívánja haladni a pártpolitikát és a jobboldali-baloldali dichotómiát, a nemzetet szeretné egyesíteni a szövetség kiterjesztésével, azt sugallva, hogy aki a nemzet részének tekinti magát, az a szövetség mögött áll.
Ezek a szerveződések jól jöttek, amikor a Fidesz tömegeket akart mozgósítani.
A polgári köröket azért hoztuk létre, hogy ha eljön az idő, az egész ország egyszerre mozdulhasson
– mondta Orbán 2003-ban egy gyűlésen, s a következő évben ezt ki is próbálta élesben. Nemzeti petíciót bocsátott útjára, amelyhez végül 1,2 millió aláírás érkezett, felülmúlva a kezdeményezők várakozásait. Ettől fogva a nemzeti konzultációk beépültek Orbán politikájába, állandó mozgásban tartva táborát.
A 2006-os Fidesz-vereség után a polgári körök leszálló ágba kerültek ugyan, nagy részük csendben kimúlt, mégis a kiépített hálózat hasznosnak bizonyult. A leépülésük hátterében Makovecz 2008-ban a Fidesz második vonalát látta, amely „megfúrta a polgári körök világát”. Az építész szerint Hende belebetegedett ebbe, ezért visszavonult a szervezésből.
A polgári köröket ekkor Orbán rábízta Bíró Ildikó parlamenti képviselőre, aki először a Fidesz keretén belül működő civil igazgatóság vezetője lett, majd átkerült feladatával együtt a Balog Zoltán által vezetett Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítványhoz. Ez is jelezte már a polgári körök politikai jelentőségének a végét. A még meglévő szervezetek a helyi problémákra, hagyományápolásra, kulturális programokra fókuszálnak. De az általuk megteremtett társadalmi beágyazottságnak ma is sokat köszönhet a Fidesz, a párt vidéki támogatottsága ebből a mozgalomból nőtt ki. Mint Hende 2014-ben elmondta, „a polgári körök mozgalma nem veszett el, csak átalakult, olyan új egyesületek jöttek létre, amelyek aktívan részt vesznek a települések helyi közéletében”. Ráadásul ez a hálózat alkalmas tömegdemonstrációk szervezésére is, mert „megmaradt a szellem, tudunk együtt mozdulni, ha kell”.
S mozdultak is. Kövér László parlamenti elnök szerint ugyanis a polgári körök eszmeisége vitte ki az embereket a békemenetekre, például amikor „a háttérhatalmak, semmibe véve a választók akaratát, idő előtt meg akarták buktatni a választott kormányt”. A polgári körökkel megvalósuló politikai innovációt azonban ennél jelentősebbnek tartja, mert „nemcsak a Fidesz politikai közösségét, hanem az egész nemzet életét is előbbre vitte ez a mozgalom”.
Borítóképünkön Orbán Viktor a Polgári Körök első találkozóján, Budapesten, 2002. június 16-án a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon / fotó: Túry Gergely