Egyik évtized sem volt olyan gazdag fiúbandákban, mint a kilencvenes évek. Ma pedig, amikor a Backstreet Boys még mindig koncertezik, ráadásul este épp Budapesten lépnek fel, rá kell jönnünk, hogy a kilencvenes évek valahol még mindig velünk élnek. Hogyan hangzanak ezek a srácok húsz év távlatából? És milyen nyomot hagytak azokban, akik rajtuk nőttek fel? Körkép a fiúbandákról.
Hány sztereotípiával kell megküzdenie valakinek, aki muszlim egy keresztény többségű országban? Aki Dániában nőtt fel ugyan, de akinek az apja szíriai menekült, az anyja pedig finn bevándorló? És aki nőként lesz egy iszlám közösség lelki vezetője? A Brain Bar konferencián előadó Sherin Khankannal beszélgettünk Budapesten, a menekültellenes hangulatkeltés fővárosában.
A zsidókat a náciknak felkínáló berlini zsidó nőt, Stella Goldschlagot az utókor próbálja valahogy érthetővé tenni úgy, hogy közben ne mentse őt fel a bűnei alól. A története most egy regényt inspirált, de született már az életéből musical és film is. Pedig ha volt valami, amire Stella Goldschlag nem vágyott, az az, hogy a történetét a szórakoztatóipar hasznosítsa.
Az autósportnak egy olyan korszakából maradt itt velünk, amikor a versenyzők korán haltak. A háromszoros osztrák világbajnok 1976 óta az arcán viselte egy halálközeli élmény nyomát, és ahányszor ránéztünk – mint az elmúlt években is a Hungaroringen – a hegei emlékeztettek arra, hogy néha másodperceken múlik az élet. Ő pedig minden gesztusával és mondatával arra figyelmeztetett, hogy az élet azért van, hogy éljük, és nem azért, hogy elvárásoknak feleljünk meg.
Előbb a szavak feletti harcot nyerte meg az amerikai abortuszellenes mozgalom, és most az így szerzett fegyverrel döntenék el végleg a jogi harcot is a saját javukra. Arra is van válaszuk, ha tudatlannak bizonyulnak, ilyenkor Isten nevét említik. Ami az Egyesült Államokban zajlik, az egy olyan kultúrharc, amely az egész világra kihatással van. És amelyben nemcsak a női test felett akarnak uralkodni, de a nők véleményét is semmibe veszik.
Megszületett a brit monarchia hetedik trónörököse, de az alattvalóknak és a rajongóknak csak egy szűkszavú közleménnyel és a meghatottságtól kuncogó Harry herceggel kellett beérniük, Meghan Markle ugyanis – amennyire a titulusa engedi – magánügynek tekintette a szülést. Az elvárások ennek ellenére megtalálták.
Hatalmas visszhangot kapott az a projekt, amely az Instagramon dolgozza fel egy Auschwitzban megölt 13 éves magyar lány, Heyman Éva naplóját. Csakhogy ezt a szöveget nem Heyman Éva írta – állítja a kamasznaplók kutatásával foglalkozó társadalomkutató, Kunt Gergely. A történetnek pedig sokkal több, megfejtésre és kibeszélésre váró rétege van, ebből a naplóból ugyanis nem csak egy ember sorsa bomlik ki.
A Red Bull holland versenyzője megint Budapestre látogatott egy kis városi autózásra. A Nagy Futam előtt beszélgettünk vele.
Túlságosan is adja magát a kísértés, hogy a Notre-Dame-i tűzvészben a dicső múlt pusztulását lássuk bele, de épp a katedrális történelme az, ami a dicső múlt fennmaradását megelőlegezi.
Legalábbis csak torzítva. Kiss László három évvel ezelőtt felszínre került ügye sokat elárul arról, hogy hogyan viszonyulunk a hírességek által elkövetett bűncselekményekhez. Az úszóedző sikereit ugyanis még mindig nem tudjuk leválasztani a nemi erőszakról. A Kiss László-ügyből kutatási téma lett, a témában megszületett nemzetközi cikk egyik szerzőjét, az ELTE-n kutató Nyúl Boglárkát kérdeztük.
Cenzúra nélkül még szerethetőbb az F1, a legjobb sztorik pedig nem mindig világbajnoki címekről szólnak. A Netflix új, tízrészes sorozatából ezt a két következtetést biztosan le lehet vonni. A hétvégén induló Forma–1-es szezon sokat profitálhat abból, hogy a csapatok rájöttek, mekkora erő van az embereik történetében.
A Leaving Neverland rendezője, Dan Reed úgy gondolja, ha valaki előítéletek nélkül nézi végig a négyórás dokumentumfilmjét, a végére aligha maradhatnak benne kétségek. Michael Jackson rendíthetetlen rajongóinak erről más a véleménye. Furcsának tartják, hogy a szereplők az énekes halála után álltak elő a molesztálási vádakkal, hogy a legközelebbi hozzátartozóiknak sem beszéltek róla, és egyébként is nagyon gyanús, ahogy ezeket a történeteket felidézik, sőt szerintük csak a pénzért csinálják. Viszont fontos ürügyet adnak arra, hogy a gyerekmolesztálásról beszéljünk. Gyurkó Szilviával, a Hintalovon Alapítvány vezetőjével ezt tettük.
Nagyon komoly vádakat és érveket sorakoztat fel Michael Jackson ellen a Leaving Neverland című négyórás dokumentumfilm. Wade Robson és James Safechuck vallomásának mégis az az egyik legfontosabb kérdése, hogy ha Michael Jackson egy szörnyeteg, akkor hogy lehet szeretni?
A Netflix Oscar-díjas rövid dokumentumfilmje, a Period. End of Sentence a menstruációról szól. De ennél is fontosabb, hogy tisztelgés a nők előtt.
Auschwitzot könnyű olyan horrornak látni, amelynek soha többé nem szabad megtörténnie, de ha ezt komolyan is gondoljuk, akkor az oda vezető utat is ismerni kell – mondja Ruth Beckermann, a Jó estét, Mr. Waldheim! című film rendezője, aki a náci múltját elhallgató egykori osztrák államfő, Kurt Waldheim és a jelen populista vezetői között szoros kapcsolódást lát. Két tanulságot mindenesetre nagyon könnyű levonni a Waldheim-ügyet bemutató dokumentumfilmből: ha a náci múltról van szó, az áldozati szerep nagyon praktikus, és ha el tudod hitetni az emberekkel a hazugságokat, akkor győzni tudsz.
A férfiprivilégiumoknak ára van, és ezt nemcsak a nők fizetik meg – figyelmeztet az Amerikai Pszichológusok Szövetsége, amelyik története során először adott ki irányelveket a fiúk és a férfiak problémáinak a kezelésére. Miért káros merev normák közé szorítani a férfiasságot? És mihez kezdjenek a férfiak az érzelmeikkel? Szél Dávid pszichológussal tanulmányoztuk át az amerikai szakemberek érveit.
Minden idők egyik legbizarrabb sporteseménye volt az az 1973-as teniszmeccs, amelyet az akkor a pályája csúcsán lévő Billie Jean King a fénykorát már kiélvező, és inkább csak a szerencsejátékban – és persze a nőgyűlöletben – örömét lelő Bobby Riggs ellen vívott. Forradalom volt vagy show-műsor? Ma is nehéz eldönteni.
Mindenki az ízlésének a rabja – Yann Moix francia író ezzel indokolja, hogy miért tartja láthatatlannak az ötven feletti nőket. Hogy lesz közügy abból a magánügyből, hogy valaki mire és kire gerjed? És miért nincs olyan, hogy valaki „túl öreg” a szerelemhez? Tisza Kata öregedéskutatóval beszéltük át Yann Moix mondatait.
Amennyi lom, annyi kibeszéletlen, feldolgozatlan érzelem, egy igazi, komoly rendrakás ezért terápiával ér fel – ezt üzeni a Netflix legújabb sorozata, amely a lomtalanítási guruként birodalmat építő Marie Kondo legújabb vállalkozása. És Marie Kondo nem viccel, amikor azt mondja, egy kiadós rendrakás egyenlő az újjászületéssel.
A hétszeres világbajnok újraírta azt, hogy mit jelent Forma–1-es versenyzőnek lenni. És 50 évesen is nagy harcosnak tartják.
