Amikor Carl Schmitt kidolgozta a liberalizmust elvető, a világot kizárólag barátra és ellenségre osztó, erős központi hatalmat szorgalmazó államelméleti téziseit, a német jogtudósnak még semmi köze sem volt a nácikhoz. Később azonban Hitlert is dicsőítette, és öröksége máig vitatott.
Rendkívüli kongresszuson választanak maguknak elnököt a német kereszténydemokraták, miközben a vezetési válságot kirobbantó türingiai politikai patthelyzet nem változik.
Az első világháború utáni és a hitlerizmus előtti rövid időt kihasználva a maihoz hasonlóan pezsgett a német főváros, és a centenáriumi években ezt gőzerővel igyekszik meglovagolni a filmipar is, a HBO például az utóbbi évek legnagyobb tévés vállalkozásával.
Tagjaik és szavazóik jelentős részét elveszítették a német politikát évtizedeken át felváltva vezető, de ma már csak együtt kormányképes szociáldemokraták és kereszténydemokraták. A nyertesek a Zöldek lehetnek.
A Négy Évszak egy háromszáz éves mestermű, de a hamburgi szimfonikusok most hozzányúltak a partitúrához. Nem tiszteletlenségből tették, az újítás mögött figyelemfelhívó szándék állt.
A berlini nagykoalíció pártjainak munkáját vezetőváltások, belső ellentétek, önjelölt megváltók és megoldásra váró kérdések kísérik. Bár az utóbbiakból egyet most talán sikerült rendezni.
A hallei zsinagóga ellen elkövetett merénylet után minden korábbinál nagyobb figyelem irányul az antiszemita nézetek és tettek terjedésére Németországban. A viták középpontjában az Alternatíva Németországnak (AfD) jobboldali populista párt áll, amely a türingiai tartományi választáson a második helyen végzett.
Nagyapjának a második világháborús frontról írt leveleit osztotta meg a nyilvánossággal könyvében egy német szerző. Alice Frontzek művében nem egy vérszomjas fasiszta vadállat, hanem egy, a katonai szolgálatot kötelességének tekintő és a családja iránt aggódó férfi képe rajzolódik ki.
Az emlékezés a társadalom önvizsgálatára is okot ad Németországban.
Egész Európára, így Magyarországra is hatással lehet, hogy gondokkal küzd a német gazdaság, mert a nemzetközi környezet bizonytalanságai miatti exportgyengülést csak részben pótolta a belső fogyasztás növekedése.
Az idegenellenes AfD előretörése jellemzi majd a vasárnap tartandó tartományi választásokat Németországban az ország keleti részén, s a hatása Berlinben is érződhet.
Szokatlan nyár eleji hőhullám, dízelbotrány, szénbányák és atomerőművek bezárása - sorjáznak a környezetvédelemmel kapcsolatos aggodalmak a németek fejében. Nem csoda, hogy a felmérésekben az ezekkel a gondokkal leginkább foglalkozó zöldek vették át a vezetést a hagyományos baloldali és jobbközép pártoktól.
A szükségből erényt kovácsoltak a németországi nehézipar központjában: egykori bányák és kohók területén hoztak létre kulturális központokat. A látványosságok között van olyan, amelyiket azóta a világörökségi rangra emeltek.
Másfél évszázados történelmük legsúlyosabb válságával küzdenek a német szociáldemokraták: ez alkalommal nem külső ellenfelekkel vagy vetélytársakkal, hanem önmagukkal kell szembenézniük.
Magyar és magyar között, ha külföldön él, választójogilag is van különbség. Mert van, aki szavazhat kényelmesen, előzékeny kiszolgálással levélben – és van, aki még személyesen sem. Weyer Béla, a HVG berlini tudósítója tanúja volt az alábbi történetnek.
Bár csak 14 évig működött, a Bauhaus hatása olyan erős volt, hogy világszerte számos követője akadt. Századik évfordulójáról szülőhelyén, Weimarban új múzeummal emlékeznek meg.
A most végső felszámolásra ítélt barnaszénbányászat miliőjéből indult, Bob Dylannel is fellépő keletnémet rockzenész ellentmondásos életéről szóló film árnyalja a képet a közelmúltról.
Népszerűségvesztését megállítandó sutba vágja a Schröder-féle megszorítási politikát a német szociáldemokrata párt, és új szociális államot ígér. Ez azonban a koalíciós partner ellenkezése miatt leginkább csak ígéret is marad.
A német történelem felemelő és szégyenteljes fordulói kötődnek az év ugyanazon napjához, s ez az ellentmondás tette elgondolkodtatóvá a megemlékezést.
A december elején rendezendő kongresszusukon a német kereszténydemokraták három, egymástól markánsan különböző jelölt közül választhatják meg Angela Merkel pártelnök utódját, a későbbi lehetséges kancellárt.