Németországban visszajöttek a meccsbe a kereszténydemokraták

Egyszer már volt úgy, hogy Angela Merkel után az év őszétől ismét nő lesz Németország kancellárja. Amikor Merkel 2018-ban bejelentette, hogy lemond a kereszténydemokrata párt (CDU) elnökségéről, nyílt titok volt, hogy kiszemelt utódja Annegret Kramp-Karrenbauer. Merkel nem sokkal korábban „hozta föl” Berlinbe a korábbi Saar-vidéki miniszterelnököt, csinált belőle CDU-főtitkárt, majd szemmel látható elégedettséggel vette tudomásul a 2019 elején tartott elnökválasztó pártkongresszuson, hogy az ő favoritja léphet az örökébe. S mivel a CDU mindenkori elnöke egyben a párt potenciális kancellárjelöltje is, úgy tűnt, AKK útja egyenes a kormányfői pozícióig. De aztán tavaly februárban közbejött egy tartományi választás Türingiában, ahol a helyi CDU a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) frakciójával együtt szavazott, vagyis fölmondta az engedelmességet a székében jórészt meg sem melegedett pártelnöknek. Aki ezt követően nemcsak a pártelnökségről, de egyben a lehetséges kancellárjelöltségről is lemondott.

Nagyot nyert Angela Merkel pártja a Szász-Anhalt tartományi választáson

A már hivatalos eredmények szerint a korábban a legnagyobb esélyesnek tartott Alternatíva Németország a szavazatok 20,8 százalékát szerezte meg.

Aztán másodszor az idén májusban volt úgy, hogy női foglalkozás marad a német kancellári tisztség. A gyengélkedő néppártok, „az utód utódjának” kiválasztása körül botladozó, s végül Armin Laschet mellett kikötő CDU, valamint a közvélemény-kutatásokban tartósan 20 százalék alá beszorult szociáldemokraták (SPD) mellett meredeken jöttek fölfelé a Zöldek. A korábban sokszor szétszórt, az időnként egymással is vetélkedő vezetőit gyakran váltogató párt a két aktuális társelnök, Robert Habeck és Annalena Baerbock személyében ideális párost talált magának.