Az egyesítés sikersztori – állapítható meg a berlini fal leomlásának 25. évfordulója kapcsán, még akkor is, ha az emberek világképében és a gazdasági mutatókban még fellelhetők különbségek az ország keleti és nyugati fele között.
Nem a pénzhiány, hanem a bürokratikus túlszervezettség okán halmozódtak föl a Bundeswehr kínos problémái, amelyek most kerültek napvilágra.
A populista euroszkeptikusok pártjának váratlan sikere és a választók közönye okozhat gondot a helyi kormányzati pozícióikat még őrző meghatározó német politikai erőknek.
Elítéli Németország a Krím bekebelezését, de gazdaságilag kölcsönös függőségben van Oroszországgal.
Negyedszázaddal a falbontás után átalakul Berlin keleti felének központja, az Alexanderplatz. Pontosabban: átalakulhat. Az elmúlt 25 évben ugyanis sokan és sokat beszéltek már a megújulásáról, voltak kényszermegoldások és álmok, meg persze kész tervek is, de a tér csak nem változott. Most egy amerikai építész, Frank Gehry próbálkozhat.
A „jövő emberét” látta Horn Gyulában Hans-Dietrich Genscher, aki akkor volt az NSZK külügyminisztere, amikor a magyar vezetés – Moszkva véleményét ki nem kérve – meghozta a hidegháború lezárásának egyik szimbolikus döntését a Magyarországon maradt NDK-s turisták nyugatra engedéséről. Genscher szerint a döntéssel szemben az ellenállás sokkal inkább magyar kommunisták konzervatív szárnyától volt tapasztalható, mint Moszkvától. Interjú.
Belekavarhat a németországi kampányba, és a nagykoalícióhoz vezető utat erősítheti egy új párt, amelynek egyetlen célja a német márka visszaállítása.