A Huygens kétórás ereszkedés után megpróbálja biztonságban elérni az égitest felszínét.  Az alatt a két és negyed óra alatt míg ereszkedik, méréseket végez a titokzatos légkörről, és fényképezi a Titán környezetét.

Ha ez sikerül, az emberiség egyik legnagyobb űrbravúrját hajtja végre, hiszen a magát gyűrűkkel és holdakkal körülvevő Szaturnusz ekkor a Földtől 1,25 milliárd kilométerre járja maga pályáját a Nap körül.

Eddig a legtávolabbi égitest, amelyre leszállt ember alkotta eszköz, a Eros kisbolygó, amely a manőver idején, 2001 februárjában 316 millió kilométerre volt tőlünk.

A Cassini hétfőn ismét 1200 kilométerre repült el a Titán mellett. Október 26-án is nagyjából ilyen közelségbe jutott a Szaturnusz-holdhoz, amely az elkövetkezendő négy évben továbbra is az egyik kiemelt célpontja lesz.

A Titán az egyetlen olyan hold a Naprendszerben, amelynek még a Földénél is sűrűbb légkörre van. Légkörének összetevői sokban hasonlítanak a mi bolygónk atmoszférájának elemi összetételére. Bőségesen tartalmaz nitrogént, amely a földi légkör több mint hetven százalékát teszi ki. A csillagászok feltételezik, hogy ez a légkör a földi őslégkör másának egyfajta konzervált elegye.

A holdon átlagban mínusz 178 Celsius-fokos hideg van. Ebben a fagyos világban azonban a metán és az etán -  amely elemek a Földön gázhalmazállapotúak - a Titánon cseppfolyós állapotban fordulnak elő. Lehetséges, hogy ott ez az a bizonyos oldószer, amely az élet csíráinak a kialakulásához elengedhetetlen- vélik tudósok, akik a Szaturnusz-holdat "életgyanús" égitestnek tartják.