A legmagasabbra törő

A pálmát mindenképpen a világ első magánűrhajója a SpaceShipOne viszi el, mert megmutatta, hogy hatalmas állami pénzek igénybevétele nélkül is el lehet jutni az űrbe, másrészt utat nyitott egy új iparág, az űrturizmus előtt. A világűr kereskedelmi célú felhasználása nem új keletű, hiszen a NASA és európai társa az ESA már régóta teljesít műholdak kozmikus pályára állítására vonatkozó megrendeléseket, hogy e szerkezetek többek között távközlési vagy helymeghatározási szolgáltatásokban vegyenek részt. Az űrturizmusnak azonban csak igen szűk körben volt meg a lehetősége, az orosz űrkutatási hivatal például 20 millió dollár körüli összeget kér a jelentkezőktől, akiknek ráadásul meg kell felelni az extrém követelményeket támasztó egészségügyi előírásoknak is.

A SpaceShipOne. Útban az ég felé. © X Prize

A SpaceShipOne megalkotói azonban éppen azt szeretnék, ha az űrutazás egyre szélesebb körben elérhető volna. A program vezetője, Burt Rutan már egészen fiatalon – az asztronautika hőskorában – elkötelezett hívévé vált az űrtechnológiának, s azóta csak azon törte a fejét, hogy miként építhetné meg saját űrjárművét. Ezt az elhatározását csak megerősítette, hogy egy St. Louis-i alapítvány meghirdette a 10 millió dolláros X Prize-t, az X Díjat, amelyet az a fejlesztőcsapat nyerhetett el, amely 100 kilométeres magasságba juttat egy embert egy héten egymás után kétszer is, s ehhez nem vesz igénybe semmiféle állami segítséget.

A megfelelő eszköz kifejlesztése azonban igen drágának ígérkezett (nem csoda, ha eddig ilyesmit elsősorban állami keretekből finanszíroztak), így tőkeerős támogatók nélkül a program eleve kudarcra lett volna ítélve. Ekkor tűnt fel a színen a technikai újításokért rajongó milliárdos Paul Allen (mellesleg Bill Gates egykori alapító társa a Microsoftban), s hajlandó volt befektetni az első magánűrhajó kifejlesztésébe. Allen aztán egy újabb tagot is verbuvált az extravagáns brit milliárdos Richard Branson, a Virgin cégbirodalom tulajdonosa személyében. Bransonnak már komoly tapasztalatai voltak az extrém repülésekben (az általa is finanszírozott hőlégballonnal sikerült megkerülni először a Földet leszállás nélkül), illetve jelentős érdekeltségei voltak a légi közlekedésben a Virgin Airlines-szon keresztül.

Branson nem csak pénzt hozott, hanem üzleti elképzeléseket is. Ma már vagy hétezer olyan ember van várólistán, akik hajlandóak volnának kifizetni a 190 ezer dolláros viteldíjat, csakhogy felemelkedhessenek az űrbe, ott szétnézzenek, s pár perc múltán vissza is ereszkedjenek az anyaföldre. Így aztán a befektetések már jó előre megtérültnek tekinthetők, ha a magán űrutazás megfelelően biztonságossá tehető.

A helyet az ugyanis, hogy a 430 ember közül, aki eddig az űrben járt, 18 sohasemtért vissza a küldetéséből. Márpedig – mondja Rutan – egy kereskedelmi repülőtársaság nem dolgozhat 4 százalékos veszteséggel. A Virgin Galactic társaság így addig, amíg a biztonsági kockázatot nem sikerül egy normál légitársaságnál elfogadott szintre lenyomni, csak papíron marad. Rután álmai az űr eléréséről már valóra váltak, most Branson és Allen jön, s ők eddig sohasem álmodtak hiába.

A Centaur. Féktelen szabadság © Segway

Igen kevesen vannak, akik ne szeretnének, de legalább is gyerekkorukban ne szerettek volna bringázni. A szabad száguldozás élménye ugyanis nagyon megkapó. Egy amerikai mechanikai tervezőcég, a Segway korábban olyan kétkerekű robogókkal hívta fel magára a figyelmet, amelyek leginkább egy seprűnyél, egy medicinroller és egy villanymotor keresztezésének tűntek. A tehetősebek körében ez a méretéhez képes igen drága közlekedési eszköz olyannyira népszerű lett, hogy még Bush elnököt is rajtakapták a „scooterezésen”.

A Segway mérnökei azonban nem pihentek, hanem megalkottak valami még fantasztikusabbat, a Centaurt, amely a négykerekű szabad száguldozás utánozhatatlan remeke. Olyannyira eredeti és formabontó, hogy műszaki leírás helyett, inkább egy képen mutatjuk meg. A szerkezetnek egyelőre csak a prototípusa készült el, de a Scooter sikerei után nem kétséges, hogy hamarosan Centauron száguldozó politikusokról és egyéb médiasztárokról készült fotók is be fogják járni a világsajtót.

Vizisízés egyedül. Távírányítóra kötve. © Solo Watersports

Forradalmasíthatja a vízisízést az a találmány, amely lehetővé teszi, hogy szólóban is űzhetővé váljon ez a sport. Korábban ugyanis vagy kábelvontatásra, vagy vontatóhajóra volt szükség természetesen személyzettel. A Solo Watersports cég azonban összeházasította s jetskizést a vízisízéssel. A 2,4 méter hosszú hajót ugyanis a kötél végén lévő kapaszkodóba épített kezelőszervek segítségével is lehet irányítani, ami lehetővé teszi, hogy egy ember is hódoljon a vontatásos sportnak. Mivel a megoldás minden biztonsági előírásnak megfelel, mintegy 2 millió forintért már hozzá is lehet jutni a kereskedelemben, igaz egyelőre csak az Egyesült Államokban.

Emberbarát polimer. Saját bőrt növeszt. © Celltrans

Egy angol kutatócég, CellTran olyan anyagot dolgozott ki, amely igen jelentősen felgyorsítja a nagykiterjedésű nyílt sebek gyógyulását. Ez különösen a cukorbetegeknél gyakori lábfekélyesedésnél jelent óriási előrelépést. A speciális polimer a sebre helyezve véd a szennyeződésektől, csökkenti a fertőződés esélyét, mérsékli a gyulladásokat, s meggyorsítja a paciens saját bőrének képződését. A sokszor hónapokig begyógyulni képtelen sebek az új anyag felhasználásával maximum 8 hét alatt teljeseb behegednek.

Kőkemény lehetőségek. © LiTraCon

A múltév legsikeresebb találmányai között feltétlenül meg kell említeni egy magyar mérnök Losonczi Áron találmányát. A LiTraCon nevű anyag nem más, mint az átlátszó beton. Méghozzá szinte bármilyen vastag beton.

A találmány lényege, hogy a hagyományos betonba optikai üvegszálakat ágyaznak, amelyek képesek a fényt átvezetni a fal egyik feléről a másikra anélkül, hogy az anyag szerkezeti szilárdsága csökkenne. A találmányról az építészeti szaksajtó szerte a világon beszámolt.

A Google internetes kereső például közel ezer találatot jelez a termék nevének beírása után. A méltató írások alapján a LiTraCon igen nagy karrier előtt áll a világon, s csak remélhető, hogy a feltaláló képes lesz széles körben szabadalmi védettséget szerezni az átlátszó magyar beton számára.

A tűznek nincs esélye. A halon helyett jön a kevésbé mérgező Novec. © sxc.hu

A 3M – amelytől már igazán megszokhattuk, hogy meglepő ötletekkel áll elő – most megalkotta a fából vaskarikát, a nem nedves folyadékot. A hivatalosan 3M Novec 1230 tűzvédelmi folyadék megtévesztésig hasonlít a vízre, de semmi sem lesz tőle nedves. Akár egy számítógépet is bele lehet mártani, amely a kiemelés után csont száraz marad, s zökkenőmentesen képes folytatni a munkát. A Novec 1230 e csodás tulajdonsága lehetővé teszi, hogy felhasználásával a sokklal inkább mérgező halon gázt felváltva előzzék meg vagy  fojtsák el a tüzeket az irodákban, hivatalokban, áruházakban és más helyeken, ahol elektromos eszközöket használnak.