A hatalmas kozmikus robbanássorozat eredete egy óriási fekete lyuk egy több száz millió fényévnyire levő galaxishalmazban. A fekete lyuk hatalmas tömegű anyagot nyel el folyamatosan (az eddig elnyelt anyag tömege egyenlő a Nap tömegének 300 milliószorosával), s a magához vonzott gázok tömegét két nagy energiájú, forró sugárnyaláb formájában folyamatosan visszaokádja a világűrbe. A fekete lyuk, amely az MS0735 galaxiscsoport központjában, a Földtől 2,6 milliárd fényévnyire található, becslések szerint száz-millió éve lövell ki magából gázokat.

Ilyen jelenséget már korábban, másutt is észleltek, a mostani "csak" a méreteivel kelt feltűnést. A két gázsugárnyaláb gigantikus üregeket hozott létre a galaxishalmazban. Mindkét üreg mintegy 650 ezer fényév szélességű, tehát kétszer akkora, mint a mi Tejutunk. A galaxishalmazból kifújt anyag mennyisége a Nap tömegének több százmilliószorosa. Ez nagyobb tömeg, mint a Tejút csillagainak össztömege. A kitörésnek akkora az energiája, mint több száz millió gammasugár-robbanásé. (A gammasugár-robbanások voltak az eddig ismert legerősebb robbanások a világűrben.)

A jelenség jól mutatja, milyen hatalmas a fekete lyukak hatása kozmikus környezetükre. A mostani felfedezés azt sejteti, hogy a fekete lyukaknak a korábbinál nagyobb hatásuk lehet a csillagok és galaxisok kialakulásának folyamatára, mint korábban feltételezték - hangsúlyozta jelentésében a NASA.

A látható fény tartományában nem észlelhető a kitörés, a Chandra röntgen-űrteleszkóp nélkül nem szerezhetett volna tudomást róla az emberiség. A Chandra által továbbított rádiójelzéseket az Egyesült Államok Új-Mexikó szövetségi államában levő Very Large Array obszervatóriumának rádióteleszkópja vette.