A felfedezést a Journal of Experimental Psichology című amerikai szaklap állati magatartással foglalkozó kiadványában tették közzé.

Ez az első eset, hogy ezt a képességet kimutatták az emberek és a főemlősök körén kívüli élőlénynél, s a kutatók szerint ez arra utal, hogy a nyelv használatához szükséges képességek némelyike az állatvilágban jóval előbb kialakult, mint maga az emberi nyelv.

Juan Toro és kollégái a barcelonai Tudományos Parkban 64 felnőtt patkánnyal kísérleteztek, s azért a hollandot és a japánt alkalmazták, mert a két nyelv erősen eltér a szóhasználatban, ritmusban és szerkezetben, s mert korábbi kísérletekben is ezeket használták.

Az állatokat jutalmazással arra idomították, hogy vagy csak a holland, vagy csak a japán szövegre reagáljanak, s később csoportokra osztva őket külön azonos hangon, szintetizált hangon, anyanyelvüket beszélőkkel és magnóról visszafelé játszott szöveggel kísérleteztek, de a patkányok csak arra a nyelvre reagáltak, amelynek felismeréséért korábban jutalmazták őket.

Az azonos hangon előadott holland és japán mondatokat meg tudták különböztetni, a visszafele játszott magnófelvételről pedig egyáltalán nem tudtak különbséget tenni. A kutatók szerint az újszülötteknek is problémát okoz, hogy különböző hangokon elhangzó beszédet értékeljenek, de akadnak majomfajták, amelyek még így is meg tudják különböztetni a nyelveket.

Toro kijelentette: megdöbbentő, hogy a patkányok követni tudnak bizonyos információkat, amelyeknek oly nagy jelentőséggel bírnak a nyelv embereknél való fejlődésében. A tanulmány abból mutatott meg valamit, hogy az ember a beszédhez használt mely képességeit osztja meg az állatokkal, melyek azok a képességek, amelyek kizárólag az embernél lelhetők fel, továbbá hogy milyen fejlődési előzményei lehetnek a nyelvnek.