A szonda holdra szállásakor készült fényképek arról tanúskodnak, hogy "a Titán felszínén zajló sok fizikai folyamat alig különbözik a Földön lejátszódóktól" - mondta a fotók kiértékeléséért felelős Martin G. Tomasko amerikai tudós, az Arizona Egyetem kutatója, példaként említve meg az abráziókat (a tengerek és tavak hullámainak felszínalakító munkáját), az eróziókat és a csapadékot.

"A Földön lévő víz helyett a Titánon cseppfolyós metán található, szilikátkőzet helyett jég, és a vulkánok láva helyett nagyon hideg jeget lövellnek ki" - magyarázta Tomasko az Európai Űrügynökség (ESA) székhelyén tartott sajtótájékoztatón, amelyen ismertették az első feldolgozott adatokat és a Titánon készült fényképeket mutattak be. A program igazgatója, a francia Jean-Pierre Lebreton hozzátette, hogy a cseppfolyós metán "fontos szerepet játszik a Titánon, hasonlót, mint a víz a Földön".

A "lenyűgöző" adatoknak köszönhetően a tudósok már sokkal többet tudnak a Földtől 1,5 milliárd kilométeres távolságban lévő Szaturnusz titokzatos holdjáról, ahol esetleg még évszakok is lehetnek. A Földről jól ismert geofizikai folyamatok nagyon egzotikus vegyületekkel és egészen más körülmények között mennek végbe a Titánon, ahol az átlaghőmérséklet mínusz 170 Celsius-fok. Az argon-40 nemesgáz meglepő felfedezése arra utal, hogy a vulkánok jeget és ammóniát okádtak.

"A felszín közeli magas metánkoncentráció azt bizonyíthatja, hogy ez egy gyúlékony gázvilág, egy egészen szokatlan dolog" - fejtegette Toby Owen, a légköri jelenségek szakértője, a Honolului Egyetem kutatója. A tudósok feltételezik, hogy a Szaturnusz legnagyobb holdjának talajából folyvást új metán tör a felszínre, a folyamatot azonban még nem tudják pontosan megmagyarázni.

A környék, ahol a Huygens egy hete landolt, leginkább egy kiapadt arizonai folyómederre emlékeztet - mondta Lebreton. A megvilágított térségben a tavak és a folyók jelenleg kiszáradtnak tűnnek, de nem sokkal a szonda megérkezése előtt, talán két nappal korábban, metáneső eshetett - erre utal a hold felszínének jelentős részeit borító cseppfolyós metán.

A Huygens szonda sikere új lendületet ad az európai űrkutatásnak, a Huygens-program igazgatója szerint "most már egészen komolyan ábrándozhatunk arról, hogy a Marshoz hasonlóan önjáró robotot küldjünk a Titánra".