Az Európai Unió 25 tagországára kiterjedő felmérést végzett az Eurostat. A felmérés során az unió statisztikai hivatala az internet-használat elterjedtségét és megoszlását vizsgálta, 2004 első három hónapjában.

A felmérés során a 16–74 éves korosztályba tartozókat kérdeztek meg, átlagosan 47 százalékuk használta a világhálót a vizsgált időszakban. (A jelentést számol mindazokkal, akik az azt megelőző három hónapban legalább egyszer használták az internetet.)

Az internet-használat a végzettségtől is függ: a középfokú végzettségűek 52 százaléka, az ennél alacsonyabb szintű végzettséggel rendelkezők 25 százaléka, míg a felsőfokú végzettségűek 77 százaléka használta a világhálót.

Az internet használatát illetően eltérések vannak életkor, foglalkozás, végzettség, és az adott régió urbanizálódási foka szerint. Ezt az úgynevezett digitális megoszlást az infrastruktúra hiánya, az információs technológiák használatára való ösztönzés hiánya, a számítógépes ismeretek vagy tudás hiánya befolyásolja.

Az EU tagországainak mindegyikére érvényes, hogy a magasabb fokú képzettségggel rendelkezők nagyobb arányban használják az internetet. A legnagyobb eltéréseket a magasabb és alacsonyabb képzettséggel rendelkező internet-használók megoszlása között Portugáliában (70 százalékpont) jegyezték, továbbá Szlovéniában (68 százalékpont), Spanyolországban (61 százalékpont), az Egyesült Királyságban (59 százalékpont) és Olaszországban (58 százalékpont), míg a legalacsonyabb eltérést Litvániában (11 százalékpont), illetve Svédországban (24 százalékpont), Németországban (25 százalékpont), Dániában és Észtországban (27 százalékpont).

Az alacsonyabb képzettségi szinttel rendelkezőknek több mint a fele használja az internetet, Svédországban (70 százalék), Dániában (64 százalék), Finnországban (54 százalék) és Németországban (51 százalék), míg a felsőfokú képzettséggel rendelkezők internet-használati aránya csak Litvániában (38 százalék) és Görögországban (48 százalék) kisebb az 50 százaléknál.

A tagországokban leggyakrabban a diákok használják az internetet: Finnországban 97 százalék, Svédországban és Dániában 96 százalék, ezzel szemben Görögországban csak 55 százalék, Írországban 57 százalék, Olaszországban 74 százalék. A diákok után a leggyakrabban az alkalmazottak szörfölnek a világhálón: Svédországban 86 százalék, Dániában 83 százalék, Hollandiában és Finnországban 82 százalék, ezzel szemben Görögországban csak 28 százalék, Litvániában és Magyarországon 33 százalék.

Az internetet használó munkanélküliek aránya szinte minden tagország esetében alatta maradt az alkalmazottak arányának. A legritkábban a litván (8 százalék) és a lett (10 százalék) munkanélküliek interneteznek, a leggyakrabban a svédek (86 százalék) és a hollandok (76 százalék). A legritkábban minden tagország esetében a nyugdíjasok használják a világhálót: 13 tagországban számuk nem éri el a 10 százalékot. Csupán Hollandiában (54 százalék), Svédországban (45 százalék), Dániában (34 százalék) és Luxemburgban (32 százalék) számottevőbb az internetező nyugdíjasok aránya. A 16–24 évesek körében az internet-használók száma háromszor nagyobb, mint az 55–74 évesek esetében.

Magyarország jóval az uniós átlag (47 százalék) alatt marad: a 16–74 éves lakosság 28 százaléka használja az internetet. A diákok 87 százaléka, az alkalmazottak 33 százaléka, a munkanélküliek 17 százaléka, a nyugdíjasok 3 százaléka internetezik. A képzettség szintje szerinti megoszlás a következő: az alacsony képzettségű magyarok 13 százaléka, a középszintű képzettséggel rendelkezők 45 százaléka, míg a felsőfokú képzettséggel rendelkezők 68 százaléka használja a világhálót.

eurohirek.hu