szerző:
euractiv.hu
Tetszett a cikk?

Megvan a hivatalos engedély a világ legnagyobb kísérleti atomreaktorának megépítéséhez. A környezetvédelmi civilszervezetek attól tartanak, hogy az EU és hat partnerének közös mamutprojektje elnyeli majd a megújuló energiával kapcsolatos kutatási és fejlesztési pénzalapokat, ugyanis a projekt összköltsége 30 év alatt eléri a 10 milliárd eurót.

A Nemzetközi Termonukleáris Energiareaktor (ITER) célja nemzetközi együttműködésben megépíteni a világ legnagyobb kísérleti atomreaktorát, amely a csillagokhoz hasonló módon, fuzionálással termelne energiát.

Az ITER a világ legköltségesebb tudományos kísérlete. Megépítése mintegy 4,6 milliárd euróba kerül, és ugyanennyi pénzre lesz szükség húsz éves üzemeltetéséhez. Az EU a beruházás mintegy felét fedezné, a franciaországi Cadarache-ban megépítendő kísérleti telep fennmaradó költségeit pedig a társországok állnák, megközelítőleg egyforma arányban.

A projekt előkészítése 1985-ben kezdődött meg, majd hosszas egyeztetések után a napokban írta alá a megállapodást az EU, Kína, India, Japán, Oroszország, Dél-Korea és az Egyesült Államok képviselője.

A környezetvédelmi civilszervezetek ellenzik a projektet, hiszen úgy vélik, túlságosan költséges és nem is kínál újabb munkahelyeket.

„Az Európai Bizottság rosszul fogalmazta meg prioritásait. Az energia hatékonyságának fokozásába és megújuló energiaforrásokba fektetett pénz jelenti az energiabiztonság garanciájának egyetlen módját. Többmilliárd eurót fektetni egyetlen nukleáris projektbe, amelynek megvalósulása annyira távoli, felelőtlenség, rossz döntés”- nyilatkozta Silva Hermann, az Európai Föld Barátai szervezet képviselője.

Az ITER projekt a Zöldek szerint is túl sok pénzt kap, a párt európai parlamenti képviselői szerint a megújuló energiaforrások feltalálását célzó kutatásoktól veszik el az erőforrásokat.

Az ITER-projekt támogatói azzal érvelnek, hogy amennyiben a terv sikerrel jár, akkor olcsó és gyakorlatilag kimeríthetetlen tiszta energiaforrás jön létre, amely végső soron a kőolajat és a földgázt is helyettesítheti. A fúziós energia a várakozások szerint egyáltalán nem termel majd melegházhatású gázokat és maradandó radioaktív hulladékokat sem. Illetékesek szerint a projekt mintegy tízezer új állást hoz majd létre.

2006 végéig az érintett felek hazai törvényeiknek megfelelően megerősítik az egyezmény elfogadását. Az Európai Tanács az egyezményt érvényesítő döntést fogad majd el. Az ITER építése 2007-ben kezdődne el, és mintegy tíz évig tartana. Az első plazmaeljárásra várhatóan 2016-ban kerülne sor. Az ITER várhatóan húsz évig működne.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Világ

Észak-Korea: rizsért reaktort?

Észak-Korea elfogadta, hogy a hatoldalú tárgyalások hónap végén esedékes újrakezdődő fordulóján válaszol arra az amerikai javaslatra, amely szerint nukleáris leszerelés fejében segélyben részesülne.

MTI Világ

Negyedik generációs atomreaktort épít Franciaország

A "negyedik generációs", fúziós atomreaktor idén kezdődő franciaországi megépítését, 2020-ig történő beüzemelését, valamint egy atombiztonsági hatóság létrehozását jelentette be csütörtökön Jacques Chirac államfő, amikor az új év alkalmából köszöntötte a francia munkáltatókat és a szakszervezeteket.