Az e-learning miatt nem kell suliba menni. Kevesebb optimizmus © sxc.hu

Az eMarketer a CBSNews.com felmérésére hivatkozva azt jelzi, hogy az internet a tanulók mindennapi munkájának részévé lett. A megkérdezett tinédzserek 90 százaléka az iskolában kapott feladatok megoldása során körülnéz az interneten, és 57százalék-uk ezt kimondottan rendszeresen teszi. Érdekes módon az azonnali üzenetküldés, az üzenetletöltés vagy az e-mailek írása kevésbé gyakori tevékenység az önbevallás alapján (34, 33, 32 százalék). A kutatást koordináló CBS-szakértő attól tart, hogy a plagizálásról beszámoló 20 százalék (24 százalék a fiúk, 14 százalék a lányok esetében) a valóságban nagyobb arányt sejtet. Jól látszik, hogy az információstechnológiai eszközök – különösen az internet és a mobilok – olyan szinten mindennapossá lettek, hogy az iskolában mindenképpen számolni kell velük.

Az MMB kutatóintézet 40 szakértőt kérdezett meg a Learntec konferencia és kiállítás alkalmából, hogy szerintük melyik az aktuálisan leginkább fejlődő technológia az oktatás és különösen az e-learning területén. A vállalatok esetében tulajdonképpen minden alkalmazásnak nagy jövőt jósolnak, leginkább kiugró fejlődést a podcastingtól (80 százalék) várnak, de nem sokkal kisebb az optimizmus a weblogok (74 százalék) és a wiki (72 százalék) esetében. Ezeket elsődlegesen az informális tanulás eszközeinek tekintik. A jelenleg legdivatosabb témáknak ennek megfelelően az informális tanulást (35 százalék), a tartalommegosztást (25százalék), illetve a tanulási és a munkafolyamatok összekapcsolását (23százalék) tekintik. Ez arra utal, hogy minden trendi témát meglehetősen bátran az informális tanulás címkéje alá sorolhatunk be.

A korábbinál kisebb hangsúlyt kap az oktatási platformok, illetve oktatásmenedzsment-rendszerek kérdése, ugyanis ezek az eszközök egyre inkább magától értetődően vannak jelen a németországi vállalatoknál (33 százalék). A tiszta e-learning, a CBT és WBT (számítógép, illetve web alapú tanulás) veszít a szakmai diskurzusokban a jelentőségéből (27 százalék). Talán meglepőbb első látásra, hogy a testre szabott tartalmak, a folyamatosan a vállalat megrendelésére módosított oktatási anyagok sem jelentenek olyan beszédtémát, mint korábban (17 százalék).

A megkérdezett szakértők nagyon optimisták a továbbképzési piacot illetően: 80 százalékuk határozott növekedést vár a következő 3 évben. A kínálati piac újabb koncentrációját és konszolidációját jelzik előre (74 százalék). Szerintük az alkalmazók a jövőben egyre inkább saját kezükbe veszik a tartalmak előállítását. A kutatók rákérdeztek arra, hogy vajon Németországnak kiépül-e egyfajta oktatási exportőr szerepe, de erről csak 35 százalék nyilatkozott optimistán.

Az MMB és a PSEPHOS Institut (Berlin/Hamburg) közösen jegyzett tanulmányának eredményei szerint a 100 fő feletti vállalatok egynegyede él az e-learning eszközeivel. Ez valójában 20százalék-os arányt jelent a 100-500 főt alkalmazóknál és 41százalék-ot az ennél nagyobb cégeknél. 549 vállalati továbbképzési felelőst kérdeztek meg erről telefonon. Különösen a több telephellyel rendelkező cégek jeleskedtek, jól látható, hogy a számukra optimális megoldást a földrajzi fekvéstől függetlenebb formában keresik.

Az e-learning felé a felmérés előtti egy-másfél évben mozdultak el a vállalatok: 2001-2004 között mindössze 54 százalékuk vezette be. A piac fejlődése mindenképpen lassú bővülést jelez: a közeljövőben a megkeresett vállalatok 6százalék-ban tervezik az e-learning használatát, 31 százalék pedig a mérlegelés stádiumában van.

Az e-learning elsősorban kemény kompetenciák tanítására szolgál: 63százalékos aránnyal az informatikai szaktudás áll az élen, melyet kereskedelmi szakismeretek (52 százalék) és a bevezetett termékek vagy eljárások alkalmazására való felkészítés követ a sorban. Az olyan puha készségek és képességek fejlesztését, mint a kommunikációs kompetencia vagy a csapatépítés, lényegesen ritkábban támogatják számítógéppel.