Az igazi vörös bolygó © AP

Je Pej-csien (Ye Peijien), az űrkutatási technológiák kutatási intézetének munkatársa egy fórumon elmondta: azt tervezik, hogy az oroszok adják a vállalkozáshoz a Mars eléréséhez szükséges hordozórakétát, a kínai fél pedig a tudományos berendezéseket fejleszti ki. A vállalkozás 2009-ben kezdődne. A szakember arról nem tett említést, mennyi időbe telne a szonda oda-vissza tartó útja, de utalt rá, hogy a szerkezet nemcsak a Mars felszínéről, hanem két holdjának egyikéről is anyagmintákat gyűjtene.

A Mars űrszondás kutatásában eddig az Egyesült Államok és az Európai Űrügynökség (ESA) ért el átütő sikereket. Jelenleg is két amerikai önjáró robotlaboratórium végzi tudományos munkáját bolygószomszédunk felszínén. Az amerikaiak korábban is eljuttattak űrszondákat a Marsra, de ők is csak az elkövetkező években próbálkoznak azzal, hogy visszatérő egységet küldenek a vörös bolygóra. Az ESA egy keringőszondával pásztázza a bolygót.

Oroszország, illetve a korábbi Szovjetunió is próbálkozott a Mars bevételével, de jelentős eredményt nem tudott elérni. A hetvenes évek elején ugyan egy szovjet szonda elérte az égitest felszínét, de nem sokkal később megszakadt vele a kapcsolat, így érdemi tudományos adatokat nem küldött a földi irányítóközpontba. Az összes többi szovjet-orosz kísérlet is kudarcba fulladt, a legutóbbi a kilencvenes évek második felében épp a hordozórakéta meghibásodása miatt.

Kína a Szovjetunió és az Egyesült Államok után a harmadik olyan ország, amely önerőből saját űrhajóval embert küldött a világűrbe, s jelenleg is ambiciózus tervei vannak a világűr kutatása terén. Így a következő évtizedben a Holdat is célba veszi automata űreszközökkel.