Az indiai kormányfő hozzátette, nem akadályozhatja meg ebben az az egyezmény, amelyet tavaly kötött az Egyesült Államokkal a két ország atomenergetikai együttműködéséről. Csakis India népe, kormánya és parlamentje döntheti el, hogy él-e az ország ezzel a jogával, nem pedig valamely külső hatalom. India egyelőre tartja magát egyoldalúan vállalt moratóriumához, de ha a körülmények szükségessé tesznek újabb kísérleti atomrobbantásokat, India szuverén joga lesz döntést hozni erről - mondta a kormányfő.

Arra az egyezményre utalt, amelyet George Bush amerikai elnökkel írt alá 2005 júliusában. Ennek lényege: az amerikai kormány engedélyezi amerikai cégeknek és kormányszerveknek, hogy nukleáris fűtőanyagot és technológiát adjanak el Indiának, de cserébe a dél-ázsiai állam kötelezi magát arra, hogy lehetővé teszi polgári atomlétesítményeinek nemzetközi ellenőrzését, és markánsan elkülöníti polgári és katonai atomprogramjait.

India 1998-ban vált hivatalosan atomhatalommá, amikor kormánya bejelentette, hogy az ország atomfegyverekkel rendelkezik, s az indiai hadsereg kísérleti atomrobbantásokat hajtott végre, csakúgy mint fő ellenlábasa, a pakisztáni hadsereg. Kevéssel később mindkét fél moratóriumot vállalt a kísérleti robbantásokra, de nem két- vagy többoldalú megállapodásban, hanem egyoldalú jelleggel.

Szingh arra reagált parlamenti beszédével, hogy a hindu nacionalista és a baloldali ellenzék közös támadást indított ellene, mondván: behódol az amerikai követeléseknek, amelyek szerint Indiának korlátoznia kell nukleáris programjait. Azért vált ez most újra időszerű témává az indiai parlamentben, mert az amerikai kongresszus e hónapokban folytatja vitáját a 2005-ös egyezmény ratifikálásáról. A képviselőház már jóváhagyta az egyezményt, a szenátus várhatólag a jövő hónapban szavaz róla.