© AP

A per Simon utódai és Bolzano tartomány között a megtalálói jogért folyik: az időközben elhunyt Simon legutóbb 150000 eurót követelt, de a tartomány nem szándékozik 50 ezernél többet fizetni. Mindenesetre a bíróság Simont minősítette a megtalálónak.

Ami pedig az őskori vadász bosszúját illeti, a legutóbbi titokzatos halálesetet Ausztráliában vélték felfedezni. Ott ugyanis 2005-ben 63 éves korában elhunyt Tom Loy régész, aki éppen a jégemberről írt könyvén dolgozott. Ez már állítólag a hatodik "titokzatos" haláleset volt, amely olyanokat sújtott, akik valamiképpen kapcsolatban álltak a jégemberrel - köztük felfedezője, Helmut Simon és "Ötzi törvényszéki orvosa", Rainer Henn is, aki 1992-ben közlekedési baleset áldozata lett, miközben úton volt, hogy előadást tartson a jégemberről.

A halálos áldozatok száma egyre újabb találgatásokra adott okot. A régész Loy 12 éven át egy vérbetegségben szenvedett, amelyet röviddel azután diagnosztizáltak, hogy Ötzivel foglalkozó kutatásait elkezdte. Fivére, Gareth Loy halála után azt nyilatkozta a The Australian című napilapnak, hogy a boncolás során nem sikerült pontosan megállapítani a halál okát.

Az ismert őstörténész és Ötzi-kutató, Konrad Spinler egyetemi tanár hosszú betegség után 2005-ben hunyt el Innsbruckban. Életében állítólag nem érezte, hogy az "átok" őt is fenyegetheti és nem sokkal halála előtt a médiának nyilatkozva tréfásan meg is jegyezte: "Én lennék vajon a következő?"

Ötzi megtalálója, Helmut Simon 2004. októberben nem tért vissza egy Salzburg melletti hegyi túráról. Holttestét több napi keresés után találták meg. Egy hegyi vezetőt, aki elkísérte Reinhold Messnert arra a helyre, ahol Ötzit megtalálták, lavina temetett be. Egy tiroli újságíró pedig, aki az elsők közt tudósított a tetem megtalálásáról, később rákban meghalt.

Ezek a halálesetek okot szolgáltattak arra, hogy az ORF osztrák közszolgálati tévében tavaly felvessék a kérdést: "A Jégember bosszút áll azokon, akik megzavarták nyugalmát?" Friedbert Karger plazma- és parafizikus pedig azzal a teóriával állott elő, hogy a halál után az ember "lelke vagy szelleme finom anyagként" tovább létezik és "képes befolyással lenni életterünkre".