Katrina még csak a kezdet volt? © AP

A katasztrófát előidéző szélviharok mellett a kutatók felhívták a figyelmet a tavalyi évben Portugáliában, illetve idén Görögországban pusztító erdőtüzekre és az Európát sújtó, öt éve nem tapasztalt hőhullámra is. Véleményük szerint ezek mind annak a jelei, hogy a környezetszennyezés eltorzítja a Föld időjárását.

Egy, az amerikai tudományos akadémia lapjában, a Proceedings of the National Academy of Sciences-ben megjelent, 19 klímakutató által összeállított tanulmány szerint a fosszilis tüzelőanyagok, illetve a gépkocsihasználat következtében a Csendes-, és az Atlanti-óceán felszíne egyre melegebb lesz, ez pedig katalizátorként működve erősebb, pusztítóbb hurrikánok kialakulását segíti elő.

Az eredményeket a kaliforniai Lawrence Livermore laboratórimban végzett vizsgálatokkal támasztották alá. A kutató 22 éghajlati modellt teszteltek le, többek között az El Nino jelenség, illetve egy, az 1883-ban bekövetkezett krakataui vulkánkitöréshez hasonló hatalmas robbanás hatásait vizsgálták a Föld éghajlatára. Minden egyes vizsgálat eredménye igazolta, hogy a légszennyezésnek van a legfontosabb szerepe az óceánok felmelegedésében.

„A megfigyelt változásokat nem lehet természetes változásokból eredeztetni” – magyarázta a felmérés kapcsán Tom Wigley, az amerikai atmoszférakutató intézet munkatársa, a tanulmány egyik szerzője.

A vizsgálat kiindulópontja a tengerek felszíni hőmérsékletemelkedése volt. A megfigyelések szerint az Atlanti- és a Csendes-óceánban az emelkedés értéke 0,67 Celsius fok volt az elmúlt száz évben. A kutatócsoport úgy találta, hogy a vulkánkitörésekből származó részecskéknek, valamint az ipari működésből származó szulfátoknak köszönhetően kevesebb napfény érte az óceánokat, amelyeknek ezáltal lehűtötte azokat. Azonban az üvegházhatást okozó gázok mennyiségének növekedése megfordította ezt a folyamatot, és előidézte a már említett hőmérséklet emelkedést.

”Tudtuk, hogy az óceánok hőmérséklete emelkedik, azonban több tudós és kutató úgy vélte, ez természetes folyamat” – magyarázta Nathan Gillett, a tanulmány egy másik társszerzője, a University of East Anglia klímakutató részlegének munkatársa. „Azonban a felmérésünk igazolja, hogy nincs olyan természetes ciklus, amely megmagyarázná a jelenséget.”

A kutatók feltételezése szerint 84 százalék volt rá az esély, hogy a vízfelszínek hőmérsékletváltozását kétharmad részben az emberi működés okozza. A csoportot vezeztő tudós, Ben Santer szerint azután kezdtek el dolgozni a projekten, hogy a Katrina hurrikán lerombolta New Orleanst.

A tanulmány elkészültével kiegészült egy sor másik tudományos publikáció, amelyet az elmúlt két évben készítettek a klímaváltozás okairól. Természetesen jelen esetben is hallatták a hangjukat a szkeptikusok, akik szerint további informácira van szükség, hogy pontosan meg lehessen határozni, hogy pontosan milyen változásokra kell az emberiségnek.

Chris Landsea a Miamiben székelő National Hurricane Center meteorológus-kutatója nincs meggyőződve arról, hogy a melegedő vízfelszínek felmelegedése óta erősebb hurrikánok alakultak ki világszerte. Egy kutatócsoport – amelynek Landsea is tagja volt – által tavaly kiadott elemzés konklúziója ugyanis az volt, hogy a múltban akár erősebb hurrikánok is képződhettek. Ezt a megfigyelést elsősorban műholdas megfigyelésekre alapozták, amelyekről olyan információk is kiderülhettek, amelyek a korábbi kutatók számára hozzáférhetetlenek voltak.

Landsea elmélete szerint létezik természetes minta a hurrikánok képződésére. A teória szerint a 25-40 éves periódusokban váltják egymást a gyengébb, illetve a nagyobb intenzitású hurrikánok. A kutató szerint a negyvenes-hatvanas években utóbbiak, a hetvenes-kilencvenes években az előbbiek domináltak, s az elmúlt 11 esztendőben újra fokozatosan erősödni látszanak az efféle viharok.

A globális felmelegedés pusztító hatásait hangoztató kutatók szerint Landsea elmélete nem helytálló, s a független tanulmányokra hivatkozva azt mondják, figyelmeztetni kell az emberiséget. Santer csoportja megjegyzi, az elmúlt egy év során kiadott, körülbelül egy tucatnyi szakértői vélemény mind alátámsztják a legutóbbi tanulmányt, illetve felhívják a figyelmet az ahhoz kapcsolódó jelenségekre.

„Ez egy nagyon összetett probléma, amelyet nem lehet szimpla elméletekkel megcáfolni” – magyarázta Wigley. „Komplex matematikai modellekre van szükség, hogy lefedjük a jelenségek teljes körét.”

Peter Webster a Georgie Institue of Technology munkatársa szerint a hurrikán-erejű viharok gyakrabban fordultak elő az 1995-2005 közötti évtizedben, mint a Landsea által az erősebb hurrikán-aktivitás időszakába sorolt 1945-1955 közötti esztendőkben. A 4-es és 5-ös fokozatú hurrikánok közül évi három is előfordult az elmúlt tíz évben, szemben az évi egy hasonló viharral a XX. század közepén.

Roger Pielke Sr. A University of Colorado klímakutatója szerint az állítás, hogy az emberiség legalább 67 százalékban felelős a változásért, „túlértékeli az éghajlati modelleket”.

„Egyelőre nincs rá megfelelő eszköz, hogy ezek a modellek pontosan ábrázolják a változásokat egy regionális mércén” – magyarázta a szakember.

Egyes tudósok szerint azonban a változások elsősorban nem az üvegházhatást okozó gázoknak, hanem az óceánok mélyén zajló áramlásoknak köszönhetőek.

Santer és Wigley azonban úgy fogalmaztak tanulmányuk védelmére kelve: „a valódi világban egy meglehetősen kiszámíthatatlan és irányíthatatlan kísérlet tanúi vagyunk. Az egyszerű feltételezéseken túl kézzelfogható információk birtokában vagyunk, melyek szerint az emberi tevékenységnek köszönhetően változik a Föld atmoszférájának kémiai összetétele.”