szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az univerzum legnagyobb bolygóját fedezte fel tőlünk 1400 fényévnyi távolságra, a Herkules csillagképben egy Naprendszerünkön kívüli bolygókat kutató nemzetközi csillagászcsoport.

A gigászi gázlabda húszszor nagyobb mint a Föld és olyan kicsi a fajsúlya (0,2 gramm/köbcentiméter), hogy úszna a vízen. Napjától mindössze 7 millió kilométerre kering, hőmérséklete mintegy 1300 Celsius-fok, és mivel minden 3,55 napban megfordul csillaga körül, egy gigabolygó-év rövidebb mint egy földi hét – írták a felfedezők az Astrophysical Journal című szaklap legutóbbi számában.

A TrES-4 elnevezésű bolygót az amerikai Lowell obszervatórium kutatócsoportja fedezte fel tavaly tavasszal, s a szenzációs hírt később más obszervatóriumok is megerősítették. A Naprendszeren kívüli bolygókutatás a Transatlantic Exoplanet Survey (TrES) távcsőrendszer segítségével folyik. A programban résztvevő három obszervatórium egyike a Lowell.

„A TrES-4 egy százalékkal elsötétíti napjának fényét, valahányszor elhalad előtte. Teleszkópjainkkal és megfigyelő technikáinkkal mérni tudjuk ezt a csekély visszaesést a csillag fényességéből, így következtetünk a planéta létére” – nyilatkozta Georgi Mandushev, a Lowell obszervatórium kutatásvezetője.

A tudósokat különösen az ejtette csodálatba, hogy hogyan lehet ekkora méretű egy bolygó. A vizsgálatok alapján főként hidrogénből álló planéta 70 százalékkal nagyobb mint a Jupiter, naprendszerünk legnagyobb égiteste. A tudomány mai állása szerint nagyon nehéz magyarázatot találni egy ekkora bolygó létezésére.

Mandushev és csoportja szerint elképzelhető, hogy még egy bolygó található ugyanabban a csillagképben: "Nem tudjuk biztosan, hogy mi zajlik arrafelé. Valójában lehetséges, hogy egy másik bolygó is van ott, ami hihetetlen" – fogalmazott a csillagász.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Bari Máriusz Tech

Fizikusok szerint lehetséges a levitáció

A skót St. Andrews Egyetem elméleti fizikuscsoportja sikerrel hajtott végre olyan kvantummechanikai kísérletet, amely során a normál körülmények között egymást vonzó testek taszítani kezdték egymást. Szerintük lehetséges a levitáció - részecskeszinten legalábbis.

MTI Tech

Útnak indult a Phoenix Mars-szonda

Útnak indította szombaton az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA a Phoenix Mars-szondát, amely a vörös bolygó jegében mikroorganizmusokat, vagy azok nyomát fogja kutatni.

MTI Tech

A piszkos felhők is fokozzák a felmelegedést

A légszennyezés is felelős a globális felmelegedésért, legalább olyan mértékben, mint a széndioxid kibocsátása - állítják amerikai kutatók a bajor rádió internetes portálja szerint.

Világ

„Egy köpésre vagyunk a Marstól, de hiába”

Nem a nagyszerű jövő vár bennünket a világűrben, hanem a bizonytalanság, a bunkerélet és a maihoz képest túlszabályozott életforma. Az űr gyarmatosítása ugyan esélyt adhat a túlélésre az emberi fajnak, de nem menti meg a nyugati civilizációt. Attól azonban nem igen kell tartani, hogy más értelmes lényekkel kell majd marakodnunk az univerzum koncáért. Galántai Zoltán jövőkutató a nem túl szép új világról.