A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Egy ausztrál, brit, kanadai, kínai, német, japán és amerikai kutatókból álló expedíció tagjai 120 ezer kilométert tettek meg kutatórepülőgéppel a Déli-sarkvidék felett, hogy radartechnikával térképezzék fel, mit is rejt a hatodik kontinenst borító jégréteg.
Az úgynevezett Gamburcev-hegyláncról tudomásuk volt a kutatóknak. Az antarktiszi "Alpokat" még 1958-ban fedezte fel egy szovjet expedíció, amely Grigorij Gamburcev geofizikus tiszteletére nevezte el a képződményt. A hegyláncról azonban csupán most készítették el az első részletes térképet.
"Ami meglepő, hogy a Gamburcev-hegylánc nem csupán méretében egyezik meg az Alpokkal, hanem küllemét tekintve is nagy hasonlatosságot mutat, ugyanolyan völgyek szabdalják, ugyanolyan csúcsok csipkézik, mint európai társát" - hangsúlyozta Fausto Ferraccioli, a brit dél-sarkvidéki kutatás, a British Antarkctic Survey (BAS) geofizikusa. Ismertetése szerint a hegyláncot 4 kilométeres jégréteg rejti, amely feltehetően fokozatosan borította be a geológiai képződményt.
Fausto Ferraccioli szerint a mostani vizsgálatok alapján összeállított térkép csupán az első lépés annak megismerésében, hogy hogyan viselkedik majd a jégpáncél a globális felmelegedés hatására.
"Az Antarktiszt immár 35 millió éve borítja jég, s ha ez teljesen elolvad, akár 57 méterrel megemelkedhet a világóceán vízszintje, de a részleges olvadásnak is súlyos következményei lesznek" - mondta a brit geofizikus, aki szerint addig, míg meg nem értik a jégrétegek természetét, nem lehet működőképes modellt kidolgozni.
A légi felmérés során az is kiderült, hogy a mínusz 30 fokos hőmérséklet ellenére 3 kilométerre a felszín alatt tavak rejtőznek a völgyekben. Az elmúlt években az Antarktiszon egyébként már több jég alatti tavat is felfedeztek. A kutatókat a Gamburcev-hegyvonulat keletkezése is izgatja. Az Alpokhoz vagy a Himalájához hasonlatos hegylánc kontinensek közötti ütközésekkor keletkezik. Az Antarktisz legkevesebb 500 millió évvel ezelőtt volt kitéve ilyen tektonikus erőknek.
"Míg az Alpok legfeljebb 50-60 millió éves, itt olyan hegyláncra bukkantunk, amely 500 millió évvel ezelőtt keletkezhetett" - hangsúlyozta Fausto Ferraccioli.
Az úgynevezett Gamburcev-hegyláncról tudomásuk volt a kutatóknak. Az antarktiszi "Alpokat" még 1958-ban fedezte fel egy szovjet expedíció, amely Grigorij Gamburcev geofizikus tiszteletére nevezte el a képződményt. A hegyláncról azonban csupán most készítették el az első részletes térképet.
"Ami meglepő, hogy a Gamburcev-hegylánc nem csupán méretében egyezik meg az Alpokkal, hanem küllemét tekintve is nagy hasonlatosságot mutat, ugyanolyan völgyek szabdalják, ugyanolyan csúcsok csipkézik, mint európai társát" - hangsúlyozta Fausto Ferraccioli, a brit dél-sarkvidéki kutatás, a British Antarkctic Survey (BAS) geofizikusa. Ismertetése szerint a hegyláncot 4 kilométeres jégréteg rejti, amely feltehetően fokozatosan borította be a geológiai képződményt.
Fausto Ferraccioli szerint a mostani vizsgálatok alapján összeállított térkép csupán az első lépés annak megismerésében, hogy hogyan viselkedik majd a jégpáncél a globális felmelegedés hatására.
"Az Antarktiszt immár 35 millió éve borítja jég, s ha ez teljesen elolvad, akár 57 méterrel megemelkedhet a világóceán vízszintje, de a részleges olvadásnak is súlyos következményei lesznek" - mondta a brit geofizikus, aki szerint addig, míg meg nem értik a jégrétegek természetét, nem lehet működőképes modellt kidolgozni.
A légi felmérés során az is kiderült, hogy a mínusz 30 fokos hőmérséklet ellenére 3 kilométerre a felszín alatt tavak rejtőznek a völgyekben. Az elmúlt években az Antarktiszon egyébként már több jég alatti tavat is felfedeztek. A kutatókat a Gamburcev-hegyvonulat keletkezése is izgatja. Az Alpokhoz vagy a Himalájához hasonlatos hegylánc kontinensek közötti ütközésekkor keletkezik. Az Antarktisz legkevesebb 500 millió évvel ezelőtt volt kitéve ilyen tektonikus erőknek.
"Míg az Alpok legfeljebb 50-60 millió éves, itt olyan hegyláncra bukkantunk, amely 500 millió évvel ezelőtt keletkezhetett" - hangsúlyozta Fausto Ferraccioli.
