A halak füle testükön belül található, de az emberhez hasonlóan náluk is alapvető szerepe van a mozgás- és a függőleges-vízszintes irányok érzékelésében, az egyensúlyozásban. A nyomást érzékeli testük két oldalán, túlélésükhöz nélkülözhetetlen az úgynevezett oldalvonalszerv épsége.
"Meglepetés volt számunkra" - emlékezett vissza a felfedezésre David M. Checkley, a Kalifornia Egyetem San Diego-i Scripps Oceanográfiai Intézetének biológusa.
A halak hallószerve a koponyába zárt belső fülben található, benne csontos képlet, az ásványi anyagból lévő hallókő vagy otolit helyezkedik el. Az otolit közvetíti a belső teret kitöltő folyadék mozgását. Checkley és kollégái annak ismeretében fogtak vizsgálatukba, hogy a légkörből elnyelt szén-dioxid hatására enyhén savasabbá vált tengervíz a kagylóhéjakat gyengíti, oldja anyagukat. Arra számítottak, hogy az otolitok méretét is csökkenti a savas víz.
Kísérletük azonban éppen az ellenkezőjét bizonyította: a normális értéknél hatszor több szén-dioxidot tartalmazó vízben növekvő halaknak 15-17 százalékkal nagyobb hallókövei alakultak ki. Ezután lecsökkentették a szén-dioxid mennyiségét a normális érték 3,5-szeresére, amely 2010-ben már előfordulhat a tengerekben. Az ebben a vízben felnevelt halak otolitjai 7-9 százalékkal lettek nagyobbak a mostani átlaghoz képest.
A kutatók a későbbekben más halfajoknál is megvizsgálják a savasodó víz hatását, és hosszabb távú következményeire is kíváncsiak.
