Érzékeny felhasználói adatokhoz férhet hozzá két hirdetőcég, az AdThink és az OnAudience a szkriptjeiknek köszönhetően. A Princeton Egyetem szakemberei szerint összesen mintegy 1110 weboldalon alkalmazzák a trükköt.
Azt ma már (szinte) minden internetező tudja, hogy az általuk felkeresett weboldalak nem véletlenül jelenítenek meg olyan reklámokat, ami a felhasználó vélhető érdeklődési körét mutatja. A targetált hirdetések lényege, hogy a böngészési adatokból olyan információt nyernek ki a hirdetőcégek, amelyek alapján be lehet határolni, mire kíváncsi egy adott felhasználó. Így fordulhat elő például, hogy ha valaki karácsony előtt mondjuk fényképezőgépet szeretne venni, és az aktuális ajánlatok között keresgél, akkor a weboldalakon elhelyezett hirdetésekben jó eséllyel fényképezőgépre vonatkozó hirdetések jelennek majd meg.
A felhasználói viselkedés megfigyelésére számos módszer létezik, az amerikai Princeton Egyetem kutatói azonban egy olyan módszerre lettek figyelmesek, amelynek etikussága finoman szólva is vitatható.
A szakemberek az AdThink és az OnAudience nevű hirdetőcégek szkriptjeit vizsgálták meg, és arra jutottak, hogy a cégek képesek a böngésző jelszókezelőjéből kinyerni a számukra hasznos információkat. Utóbbi "csak" 63 oldalon használja a szkriptet, előbbi viszont a Princeton kutatói szerint 1047 weboldalon.
A megfigyelésük szerint a szkriptek egy láthatatlan bejelentkezési űrlapot "jelenítenek" meg a háttérben akkor, amikor valaki felkeres egy adott weboldalt. Ezt a jelszókezelő automatikusan kitölti, a cég viszont nem konkrétan ezeket az adatokat (felhasználó neve, jelszava) használja, csupán azok "digitális lenyomatát". Ezt az információt aztán már a felhasználó nyomonkövetésére is felhasználják, hogy az érdeklődési körnek még inkább megfelelő hirdetéseket jeleníthessenek meg nekik.
A szakemberek szerint a szkript elsősorban a felhasználók nevére utazik, de technikailag a jelszó megszerzése sem lenne akadály. A megoldás jelszókezelők működésének átalakítása lehetne.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
