Orbán Ráhel vágyott rá, közpénzből megcsinálják: NER-szálakkal, állami támogatással jön az immerzív színház
Legalább 2,5 milliárdos állami támogatással hoznak létre turisztikai attrakciónak szánt látványszínházat a Millenárison.
A távirányítású berendezés a tervek szerint az űrkutatás történelmében először öt méter mélyre fog hatolni a Mars talajában, amelynek hőmérsékletét és hővezető képességét vizsgálja. Az adatok a Földhöz hasonlatos égitest keletkezésének és fejlődésének jobb megértéséhez járulhatnak hozzá.
A hőáramlást mérő HP3 (Heat Flow and Physical Properties Probe) műszerrel végzett kutatás célja, hogy mérjék a Mars belsejéből érkező melegáramlatokat. A német kutatók által készített berendezés egy félautomata, elektromosan működtetett kalapácsütésszerű mechanizmust használ, miközben mérőszenzorokkal ellátott kábelt húz maga után a talajban. A robotvakondot a DLR fejlesztette ki. Kinézete hasonlatos egy nagy szöghöz, mely beépített kalapáccsal rendelkezik.
"Útja során úgy tűnik, a mélyben egy kőbe ütközött, 15 fokkal elhajolt, a követ félrelökte vagy maga előtt tolta" – mondta Tilman Spohn, a DLR bolygókutató intézetének munkatársa, a HP3 kísérlet tudományos vezetője.
Egy lehűlési fázist követően a tudósok második fázisban ismét négy órán keresztül tartó behatolási periódust kezdenek a robotvakonddal. A következő hetekben a robotnak a meglehetősen porózus talajban 3-5 méter mélyre kell hatolnia. A HP3 a hőmérsékletet a Celsius-fok egy ezredrészének megfelelő pontossággal tudja mérni. Ebből például arra is lehet következtetni, hogyan fejlődött a vörös bolygó belseje, és hogy még mindig rendelkezik-e forró, folyékony belső maggal.
Az InSight misszió keretében novemberben landolt a Marson a különleges mérőműszer, az űrszonda február közepén helyezte ki karjával a vörös bolygó felszínére. Az Insight november 26-án érkezett meg a Marsra, az Elízium-síkságnak egy sekély, porral és homokkal teli kráterében. A landolás után nem sokkal megjött az első mém is, majd pedig egy hanganyag a marsi szélről. A 360 kilogrammos robotgeológus nem mozog, egy helyben, az Elízium-síkságon végzi feladatait. Az összesen 650 millió eurós misszió a tervek szerint 2 éven át tart.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos témákkal is foglalkozó Facebook-oldalát.
