szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Mégsem volt hiábavaló dolog felküldeni az izraeli holdszondát, az űreszköz remek fotót készített a látottakról. Aztán pedig örökre elnémult.

Ember a Holdon
1969. július 20-án az amerikai Apollo-program legénységének két tagja, Neil Armstrong és Edwin "Buzz" Aldrin elsőként lépett a Holdra. Fél évszázad elteltével újra kiújult a verseny a Hold meghódításáért, de ezúttal már nagyobb a tét. Cikksorozatunkban áttekintjük a Hold-kutatás 50 éves történelmét és felvázoljuk az égitest kolonizálásának lehetséges forgatókönyveit.
Friss cikkek a témában

Nem sokon múlt, hogy Izrael is elkönyveljen egy holdra szállást, ám a küldetés – technikai és kommunikációs hibák miatt – végül sikertelennek bizonyult.

A Beresit egy legénység nélküli kis űrhajó volt, február 22-én bocsátották útjára. Eleinte minden rendben ment, de az érkezés pillanatában megszakadt vele a kapcsolat, s a landolás már nem jött össze. A közel hatmázsás járműnek a Serenitatis-tengernél kellett volna Holdat érnie.

Bár a szonda darabjaira tört a művelet közben, a küldetés bizonyos értelemben mégsem volt hiábavaló. A Beresit ugyanis még el tudott készíteni egy fotót, mielőtt széthullott, és nem is akármilyet: az űr és a Hold jókora része is látszódik rajta, ráadásul egészen különleges szögben:

Twitter/Elad Ratson

A kép azóta vírusként terjed a Twitteren, és a Facebookon is osztogatják, így az izraeliek mégsem szomorkodhatnak.

A holdra szállás pillanatát Benjámin Netanjahu miniszterelnök személyesen is figyelemmel kísérte a Jehúd városban lévő „űrközpontban”, majd azt mondta, Izrael legközelebb sikeresebben oldja meg a feladatot. Bejelentette: két-három év múlva kísérlik meg újra a holdra szállást. Ha a mostani küldetés sikerült volna, akkor Izrael lenne a világ negyedik állama, amely képes erre. Így a hetedik, amely űreszközzel megközelítette a Holdat. 

A holdszonda az Asrael Aerospace Industries állami repülőgépgyár űrkutatási programjának és a SpaceIL nevű izraeli magánvállalkozásnak a közös gyártmánya volt. Mintegy 100 millió dollárba (28 milliárd forintba) került. Elsősorban Morris Kahn dél-afrikai-izraeli milliárdos fedezte a költségeket.

A Beresit
ISA

A tervek szerint a Beresit két-három napig tevékenykedett volna a Holdon, ahol a fedélzetén lévő műszerekkel az égitest mágneses mezejét mérte volna, és felvételeket készített volna a leszállás helyéről. Emellett feladata volt egy izraeli zászló kitűzése. Magával vitt továbbá egy kapszulában digitális lemezeket, rajtuk izraeli szimbólumokkal, dalokkal, gyermekrajzokkal, a Bibliával és egy holokauszttúlélő visszaemlékezéseivel "a jövendő nemzedékek számára". A Beresit Mózes első könyvének (Genezis, Teremtés könyve) héber neve.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!