A tervek szerint 2020 második negyedévében már emberekbe is beültetnénk azokat a szenzorokat, amivel a Parkinson-kórt és az epilepsziát is gyógyítanák.
Igencsak felcsigázta a rajongóit és a tudományos élet szereplőit Elon Musk, amikor néhány napja egy nagyszabású bejelentésről kezdett el beszélni a Neuralink nevű cégével elért eredményéről. Bár ezt a vállalkozását kevesebben ismerik, mint a SpaceX-et vagy a Teslát, a jelentősége legalább akkora, a vizionárius ugyanis az emberi agy és a gép közvetlen kapcsolódásának lehetőségét vizsgálja.
A tudósok végül ottani idő szerint kedden este álltak ki a közönség elé San Franciscóban, az eseményt pedig az egész világon közvetítették. Mint kiderült, Elon Musk tényleg nem a levegőbe beszélt, a tudósok állítása szerint ugyanis igen komoly eredményt sikerült elérniük a kutatásaik során.
A kifejlesztett készüléknél rugalmas, celofánszerű vezetékeket használnak, amit a lágy szövetekbe ágyaztak be. |
Mint elmondták, olyan prototípus szerkezeteket sikerült megalkotniuk, amelyek segíthetnek majd enyhíteni az olyan krónikus betegségeket, mint a Parkinson-kór vagy az epilepszia, egy nap pedig lehetővé teheti, hogy a végtagamputáción átesett páciensek visszanyerjék a mobilitásukat, illetve segíthetnek a sérült embereknek beszélni, látni vagy hallani – számolt be róla a VentureBeat.
Max Hodak, a cég elnöke szerint a Neuralink nem a "semmiből jött", mert ilyen irányú kutatások már nagyon régóta folynak. Az eseményen egy olyan kísérleti egeret mutattak be, amelynek agyába az általuk fejlesztett eszközt ültették. A kütyü képes egyszerre több neuronból is információt kinyerni.
Az eszköz beültetéséhez egy idegsebészeti műtéteknél használt automatizált robotot használtak, aminek vezérlését gépi látással kötötték össze. Ez segített abban, hogy az 5 mikron (0,005 milliméter) vastagságú vezetékeket bevezesse az agyba úgy, hogy elkerülje a véredényeket, majd azokat összekösse az elektródákkal. A gép a maximális fordulatszámon működve percenként öt szálat tud bekötni, amelyekben összesen 192 elektróda található.
Az elektródák érzékelik a neurális impulzusokat, amelyeket a koponya felületén található processzorhoz közvetítenek. A szerkezet összesen 1536 csatornán tud információt olvasni, ami 15-ször gyorsabb a jelenlegi rendszereknél.
A cég összesen 19 állaton végzett el ilyen műtétet, ezek 87 százaléka pedig sikeres volt. Elon Musk arra is utalást tett, hogy a kísérleteket már majmokon is elvégezték.
A nagy felbontású gép-agy interfészek (Brain-Machine Interface, BCI) rendkívül bonyolultak, hiszen képesnek kell lenniük olyan agyi aktivitás kiolvasására, amely egy speciális feladat elvégzéséért felelős. Ezt megoldani viszont nem könnyű, ugyanis vagy az agy több területével érintkezik az elektróda, vagy a létrejövő hegszövet interferenciát okoz. Ez a probléma jelentősen mérséklődött azzal, hogy biokompatibilis elektródákat hoztak létre a tudósok. Az ugyanakkor továbbra is hátráltató tényező, hogy bizonyos neurális folyamatok lezajlását még nem értjük.
Az agyi aktivitás a legtöbbször nem egy területre koncentrálódik, hanem az agy több részéről érkező jelekből "áll össze". Emiatt a jel "kilvasása" is nehézkes, a kutatóknak pedig még "fel kell törniük" az agy kódolását.
A Neuralink ezeket a problémákat igyekszik megoldani. Eddig 158 millió dollárt költöttek a kutatára, és jelenleg 90 alkalmazott dolgozik a projekten. Muskék azt remélik, hogy 2020 második negyedévében a Stanford Egyetem idegsebészeivel közösen kezdhetik meg a szerkezet embereken történő alkalmazását.
A készüléket úgy tervezték meg, hogy azt emberek esetében is használni tudják – az N1 egy 8 milliméter átmérőjű, 4 milliméter magas henger –, ami egy chipet, egy vékony filmréteget, valamint egy aljzatot tartalmaz, amin akár 1024 elektróda is elfér. A Neuralink szerint összesen 10 ilyen érzékelő helyezhető el az agyban, de első alkalommal csak ötöt fognak használni: négyet az agy motoros funkciókat ellátó területein, egyet pedig a szomatikus idegrendszerhez csatlakoztatnának.
A chip úgynevezett analóg pixeleket tartalmaz, amelyek megszűrik és fel is erősítik a neurális jeleket, mielőtt digitális bitekké alakítanák azokat. Egy ilyen analóg pixel másodpercenként 20 ezer ingert képes érzékelni, ami összesen 200 Mbps-os adatrögzítést jelent az 1024 csatorna mindegyikén.
A Neuralink szerint az N1-nek 900 nanoszekundumra van szüksége ahhoz, hogy kiszámítsa a beérkező neurális adatokat. A szerkezet végül egy Link nevű Bluetooth-eszközhöz kapcsolódik. A cég szerint az okostelefonos alkalmazással összekötött szerkezettel a páciensek képesek lehetnek direkt utasításokat (billentyűlenyomás, egér mozgatása) adni a rendszerrel. A Neuralink célja, hogy percenként 40 szót lehessen majd legépelni az érzékelők segítségével.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Nem elsőprideozó, szinte minden eddigi felvonuláson is ott volt Kőszeg Ferenc, ám a legendás ellenzéki a HVG-nek azt mondta, most „több százezren voltunk, akik azt üzentük a NER-nek, hogy a társadalomnak elege van az uszításból, a fenyegetésből, a hatalmi arroganciából”. Kőszeg Ferencet a jövő évi választásokról és a Fidesz trükkjeiről is kérdeztük.
Magyarország minden különösebb ellenállás nélkül megszavazta a szankcók meghosszabbítását. Ennek a csomagnak a legnagyobb tétele az Orosz Központi Bank európai bankokban fellelhető vagyonának zárolása.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Az ő nevén lévő 188 milliárd forintnál sokkal több pénze lehet
A hírt Havas Henrik jelentette be, mint írta, az utóbbi évtizedeket visszavonultan töltő Forró már hónapokkal ezelőtt elhunyt.
Az elmúlt negyven évben csak egyszer volt itt ilyen erejű földmozgás.
