Gécs Dániel
Gécs Dániel
Tetszett a cikk?

Hosszú évek után újra elérhetővé tette World of Warcraft nevű online játékának első, műfajteremtő változatát a Blizzard Entertainment. Nincs könnyítés és grafikai tuning, minden pontosan olyan, ahogy a világ annak idején megismerte: lassú és rengeteg aranyat igénylő.

A Blizzard a legendás Warcraft-játékok után jelentette meg a felhasználók körében inkább csak WoW-ként ismert programját, ami több rekordot is felállított 15 éves pályafutása alatt. Egyrészt milliók fizettek rá elő (a játék néhány eurós havidíjat követel), másrészt ez (volt) az első olyan MMOPRG, vagyis csak interneten keresztül játszható szerepjáték, amely óriási tömegeket tudott megmozgatni és megtartani, még évekkel az első változat után is.

A WoW az eltelt évek alatt sem fulladt unalomba, de a felhasználói bázisa mára számottevően csökkent. Annyit persze nem, hogy a Blizzardnak ne érje meg üzemeltetni, pláne most, hogy a játék 2004-ben debütált változata is újra elérhető. Az amerikai kiadó – eleget téve a rajongói nyomásnak – 2017 óta csiszolgatta a WoW sokak szerint legjobb verzióját, hogy ugyanazt az élményt tudja nyújtani, mint annak idején. A Classic ennek megfelelően nem tartogat újdonságot – legalábbis a keményvonalas rajongók biztosan nem találnak ilyet –, de az érdeklődés valamiért mégis kiugró. Annyira, hogy nem egy szerveren órákba telik, mire bejutunk a töltőképernyő utáni világba.

Régen minden jobb volt

A játékra hosszú ideje előfizetők számára a WoW nem csupán egy internetes program. Akad, aki az online térben megismert felhasználókkal való beszélgetésre használja, más egyszerű unaloműzőként tekint rá. És persze ott vannak a minél jobb teljesítményre hajtó, hardcore gamerek is. De a WoW soha nem igényelt szakemberszerű hozzáértést (a karakterek képességeinek használatán meg a legyőzendő ellenfelekhez vezető taktikán túl), másrészt a fejlődéssel szerzett holmik és elért eredmények állandó sikerélményt biztosítottak. Ez különösen igaz most, hiszen a játék nem szűnt meg: a napokban visszatért verzió mellett egy sokkal naprakészebb, tartalmasabb változat is fut.

A WoW fejlődését úgy lehetne a legjobban jellemezni, mint egy párkapcsolat születését: a másik fél megismerése közben mindketten alakulunk, új dolgokat tapasztalunk meg, bizonyos szokásainkat pedig magunk mögött hagyjuk. Ez a WoW-ra is igaz: az eltelt évek alatt a játék kismilliószor változott, kapott új külsőt, funkciókat, miközben a kezdeti problémákat fokozatosan kinőtte. Ám, mint minden más esetében, úgy a Blizzard termékénél is érzékelhető lett, hogy a fejlesztők sokszor olyan dolgoknak intettek búcsút, melyek népszerű részei voltak a játéknak. A helyükre érkezett újítások pedig csak ideig vagy egyáltalán nem tűntek érdekesnek. A Classic épp ezt a helyzetet kerüli el, lévén abba a korszakba kalauzol vissza, amikor még talán maguk a fejlesztők sem tudták, hogyan építsék tovább az addigra már százezrek által bevett és néha gyötrelmesen nehéz játékteret.

Futni, inni, nem meghalni

A WoW első változata főként azért lett a felhasználók kedvence, mert nem rendelkezett a haladáshoz, és az életben maradáshoz szükséges extrákkal. (A karakter ténylegesen nem halálozik el, szellemként vissza lehet futni a testünkhöz.) A játékosoknak megfontoltan kellett mozogniuk, erőforrásaikkal gazdálkodniuk, amibe persze a pénz is beletartozik: a legértékesebb fizetőeszköz természetesen az arany. Ezért vesszük meg az új képességeket, a ruhát, a felszerelést, de még a tanult szakmánkat (alkimista, bőrműves, kovács stb.) is ebből kell jobbá fejlesztenünk. Szóval az aranyra nagy szükség van – és naná, hogy soha nincs belőle elég.

A Classic egyik nagy nehézsége, hogy a pénz sokkal lassabban és nehezebben jön, miközben időnként lényegesen többet költünk, mint amennyit valójában akarnánk. Trükközni nem nagyon lehet: az új képességekre szükségünk van, máskülönben nem győzzük le az ellent, de cucc nélkül meg elindulni nincs értelme. Úgyhogy marad a spórolás, illetve az észszerű költekezés. A YouTube-on például több guide, azaz útmutató található, amelyekben a játékot profi szinten űzők igyekeznek segítséget adni a kezdőknek. A legtöbbször persze ugyanazzal a csattanóval: tartalékoljunk, és ne verjük el minden hülyeségre a küldetésért kapott fizetséget. De még ezek is elfogadható problémák tudnak lenni, szemben a haladás ütemével. A karakter ugyanis iszonyat lassan mozog, egy-egy területen pedig rengeteget futunk. Ráadásul nem csak az egyik irányba, előfordul, hogy az adott misszióhoz a térkép másik oldalára kell menni, mert épp ott áll az ember, aki várja az almával vagy hússal teli zsákot. Remek trükk ez egyébként a Blizzardtól, hiszen a felhasználó még több időt öl a játékba, az előfizetés meg szüntelenül ketyeg.

Blizzard Entertainment

A küzdelmek sem nevezhetők könnyűnek. Még a velünk egy szinten lévő mobok (gépi irányítású, játékbéli lények) is képesek odacsapni, ha pedig ketten jönnek, jobb menekülőre fogni. A harcok előtt a manából táplálkozó karaktereknek vissza kell tölteniük a legfőbb erőforrásukat, mert magától csak sokára kúszik újra maximumra. (Én egy mage-et kezdtem, iszom is rendesen.)

Mire föl ez a sok ember?

A szerverre való bejutás után ismerős érzés fogadhatja a játékost: a kezdő területeken tömegével járkálnak a felhasználók (még napokkal az indulás után is), mutogatják holmijukat, árut cserélnek, vagy sorstársakat keresnek egy-egy nehezebb kihíváshoz. Ezzel együtt a régi kommunikációs megoldások is visszatértek: magunknak kell új játékost keresni, ha valaki kilépett a partyból, vagy esetleg mi magunk raktuk ki, mert nem haladtunk miatta. Eltűnt a Blizzard nagy könnyítést adó rendszere (Dungeon Finder), ahova egyetlen kattintással regisztrálhattuk a csapatot, helyette pedig a generál (az adott területen lévők által használt) csatornába írogatva kell emberekre vadászni. Vagy jelezni a szándékunkat, hogy értünk annyira a karakterhez, hogy egy értékes holmikat dobáló instába (a játéktértől elkülönülő, de ellenfelekkel teli részbe) meghívjanak minket.

De nem csak a játékosok részéről tapasztalható kimagasló érdeklődés. A Twitchen (a gamereknek fenntartott YouTube-nak is nevezik) több olyan fiók is van, amelynek nézőközönsége több százezerre ugrott, csak mert a profil tulajdonosa a Classicot sugározza rajta. Volt olyan pillanat, amikor a platformon 1,1 millióan nézték azt, ahogy mások WoW-oznak. Ehhez persze az is kellett, hogy ismert figurák indítsanak közvetítéseket, jellemzően olyan felhasználók, akik más játékban is jeleskednek.

Blizzard Entertainment

Noha messzemenő következtetéseket egyelőre nehéz levonni, a számok alapján egyértelműen érződik, hogy a játékosok élvezik a nosztalgiát, szívesen kezdenek új karaktert. Azt viszont már nehezebb megjósolni, mi lesz két vagy három hónap múlva. Az első WoW-verzió hosszú ideig volt képes kiszolgálni közönségét, mire az első kiegészítőt (az eredeti tartalmat bővítő frissítést) megmutatták a készítők. Ilyesmire most nem lehet számítani, hiszen eleve újrázásról van szó, így a lendület se biztos, hogy sokáig tart. De ne legyen igazunk.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!