A gyémánt örök, de attól még lehet, hogy egy gép állította elő
Fenekestül forgatta fel a laboratóriumi gyémánt a drágakő piacát. Főként Kínában készül, az igazival megegyező minőségű, de olcsó.
Egy legalább száz éve felhagyott kőbányára figyeltek föl a szakemberek a szentkúti bazilikához közel, a Meszes-hegy oldalában az erdőben, amelynek a falából hosszabb üreg nyílt. Eddig semmilyen szakirodalomban, de még egyéb leírásban sem szerepelt ez a képződmény. A geológusok egyöntetűen megállapították, hogy barlangról van szó.
„Az üreg 9 méteres hosszúsága, 1,5-2,0 méteres magassága nem igazán üti meg az emberek ingerküszöbét, de keletkezése annál izgalmasabb” – mondta el Prakfalvi Péter, a Novohrad-Nógrád Geopark geológusa, aki kollégájával, Gaál Lajossal ismerte fel a képződményt.
„Egy megközelítőleg 15 millió éves völgynek a hajlata ismerhető fel a kőbánya alatt, amelyben egykoron patak folyt. Ebbe ömlött bele a körülbelül 1200 Celsius-fok hőmérsékletű andezitláva abból a vulkánból, amely a Mátra és a Cserhát hegyeit is alakította. A forró kőzet a vízzel való érintkezésekor nagy mennyiségű gőzt szabadított fel, amely felfújta az andezitet és így keletkezett ez a hólyagüreg. Az 1900-as évek elején nyithatták ki a bányászok, éppen emiatt a járatban nincs esély régészeti vagy őslénytani leletek felbukkanására” – tette hozzá Prakfalvi Péter.
A szakemberek kiemelték azt is, hogy sokan ismerhették az üreget, de nem tudatosulhatott bennük, hogy természetes úton keletkezhetett. A szakemberek ezt ismerték fel, és kezdeményezni fogják a Bükki Nemzeti Parknál a barlangnyilvántartásba vételét.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
