A Global Nutrition Report jelentést összeállító szakértők a táplálkozás és a vele kapcsolatos friss adatok évenkénti áttekintésével és elemzésével azt találták, hogy a globális népesség 48 százaléka a túl kevés étel miatt alultáplált, a túl sok étel miatt túlsúlyos vagy elhízott.
Megállapították, hogy a jelenlegi arányok mellett az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) által 2025-re kitűzött táplálkozással kapcsolatos kilenc célból nyolc nem fog teljesülni. Szerepel köztük a gyerekek kóros soványsága és a növekedésmegállás arányának csökkentése, de a felnőttkori elhízás visszaszorítása is.
A jelentés becslése szerint majdnem 150 millió a növekedésben elmaradt öt év alatti gyerekek száma, több mint 45 millió kórosan sovány, és majdnem 40 millió túlsúlyos. Adataik azt mutatják, hogy a felnőttek több mint 40 százaléka (2,2 milliárd ember) túlsúlyos vagy elhízott.
„2010 óta 15 százalékkal nőtt a rossz táplálkozással kapcsolatos, elkerülhető halálozások száma, jelenleg a helytelen étrend számlájára írható az összes felnőttkori halálozás negyede. Világjelentésünk alapján az utóbbi évtizedben nem javult az emberiség étkezése, ez ma az emberek és a bolygó egészségét is fenyegeti” – mondta az AFP-nek Renata Micha, a GNR független szakértői csoport elnöke.
Megrövidíti az életet az egyik legfelkapottabb étrend
Ausztrál kutatók megfejthették, miért rövidíti meg az életet a magas fehérjetartalmú étrend, mint amilyen például a paleo(lit) diéta is. Az új eredmények azt is alátámasztják, hogy a szénhidrátok nem feltétlenül kerülendők, ahogy sokan állítják.
Megállapításaik között szerepel, hogy az emberek nem fogyasztanak elég egészséget támogató ételt – köztük gyümölcsöt és zöldséget –, különösen az alacsony jövedelmű országokban.
A magasabb jövedelmű országok lakói eszik a legtöbbet az egészségre károsan ható ételekből: a vörös húsokból, a tejtermékekből és a cukros italokból. A jelentés szerint ezeknek az élelmiszereknek a fogyasztása nő, a vörös hús és a feldolgozott húsáru már most az ajánlott heti maximális bevitel majdnem ötszöröse.
Más becslésekkel összhangban a GNR számításai szerint 2018-ban a világ élelemigénye okozza az üvegházhatású gázok kibocsátásának mintegy 35 százalékát. „Az állati eredetű ételeknek termékenként általában nagyobb a környezeti lábnyoma, mint a növényi alapúaknak, így az élelemtermelés gázkibocsátása és földhasználata az előbbiek, különösen a marha, a bárány és a tejtermékek számlájára írható” – mutat rá a jelentés.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.
