A Nature című folyóiratban megjelent tanulmányban a Cornell Egyetem kutatói azt írják, a birodalom összeomlásához a klímaváltozás járulhatott hozzá. Az éghajlati megfigyeléseket és az emberiség történelmét összekapcsoló tanulmány azt sugallja, hogy Közép-Anatóliában az időszámításunk előtti 1198-tól 1196-ig tartó hároméves aszály hozzájárult a birodalom fővárosának, Hattuszasznak a pusztulásához, ami valószínűleg a civilizációt is magával ránthatta.

A kutatók a fák évgyűrűinek segítségével három aszályos évet azonosítottak a fent említett időszakban. A csapadékmentesség nem ritka ebben a régióban, azonban az i.e. 1198–1196 közötti aszály szinkronban van azzal, hogy a hettita fővárost elhagyták az emberek, majd a birodalom megbukott.

Sturt Manning, a tanulmány társszerzője szerint az egyéves aszály még a modern világban is előfordul, három egymást követő ilyen év azonban azt jelentené, hogy nincs mezőgazdaság, nincs adófizetés, a hadsereget pedig nem lehetne élelemmel ellátni. Mindez együttesen minden civilizációt megroppantana.

Kiss-Kohut Andrea

Hattuszasz szellemi és politikai központ is volt. I.e. 1200 körül azonban a város kiürült, később pedig az egészet leégették. A kutatók 18 fa gyűrűjét vizsgálták meg, ehhez 23 mintát vettek. A fák i.e. 1775–i.e. 748 közötti időszakban éltek Közép-Anatóliában, Hattuszasztól 230 kilométerre nyugatra.

A tanulmány szerzői szűk gyűrűs növekedést azonosítottak a fákon, de nem volt jel sem tűz pusztítására, sem rovarinvázióra. Mindez arra utal, hogy a lassuló növekedés a késő tavasszal és nyáron lecsökkent esőzés eredménye.

Hogy megértsék, pontosan mi történt, a kutatók az 1929 és 2009 közötti meteorológiai rekordokat figyelték meg a térségben. Azt találták, hogy 15 évente nagyjából egy évben az éves csapadékmennyiség kevesebb mint 250 mm volt. Az árpa vagy a búza termesztéséhez szükséges minimum szint azonban 300 mm.

Tulajdonképpen felborult az időjárás, egyre extrémebb jelenségek jönnek sorban

Az éghajlatváltozás számos országban, területen okoz szélsőséges időjárást, a heves esőzésektől az aszályon át a hőhullámokig.

Manning szerint nem lehet azt állítani, hogy csak az aszály okozta a hettita birodalom bukását, főleg úgy nem, hogy a helyiek víztározókat építettek a városaik mellett az aszályos időszak átvészelésére. Ám egy kétéves ilyen periódus alapjaiban ásta volna alá a birodalom stabilitását.

Harvey Weiss, az amerikai Yale Egyetem kutatója szerint azonban a hettiták aszálya csupán egy 200 éves aszályos periódus kezdete volt, amely során a téli időszakban lehulló csapadék mennyisége 30 százalékkal csökkent. Ez Spanyolországtól a Földközi-tengeren és Törökországon át egészen Indiáig terjedt. Manning szerint ugyanakkor a fák évgyűrűi ezt nem támasztják alá.

Nem a hettiták az egyetlenek, akikről árulkodnak fák évgyűrűi. Egy korábbi kutatásból kiderült, a hun népek az éghajlatváltozás okozta stresszre erőszakos portyázással reagáltak, hogy túléljenek, ez pedig nagyban hozzájárult a Római Birodalom bukásához.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.