Az 5. században – hasonlóan a mai nyarakhoz – a mai Magyarország területe legszárazabb nyarait élte át, ami tönkretette az ország addig termékeny termőföldjeit – írják a Cambridge-i Egyetem régészeti és földrajzi tanszékének munkatársai közös tanulmányukban.

A Journal of Roman Archaeology folyóiratban közzétett kutatás szerint a 4. és 5. század között szélsőséges aszályos időszakok sújtották a kelet-római birodalom dunai határvidéki tartományait. Az Eurázsián keresztül nyugat felé vándorló, ott megtelepedő hunok ezért lettek „hirtelen” földművesekből és pásztorokból hírhedt, barbár portyázók, ez pedig végzetes következménnyekkel járt a Római Birodalom számára.

A kutatók erre a megállapításra egy új, fák évgyűrűin alapuló klíma-rekonstrukcióval jutottak, melyek eredményeit összevetették régészeti és történelmi bizonyítékokkal. A kutatók megfigyelték, különösen a 420 és 450 közötti aszályos időszakok csökkentették a terméshozamot és a legelők minőségét a Duna és a Tisza ártereiben annyira, hogy a túlélés érdekében a hunoknak fosztogatniuk kellett, hogy életben maradjanak. A fák évgyűrűiből kiolvasható aszályos időszakok ugyanis pont egybeestek a térségben zajló portyázási tevékenység fokozódásával – utóbbiakat régészeti leletek támasztják alá. A kutatók szerint ezért a hunok nem aranyat, hanem állatokat és élelmet zsákmányoltak Trákia és Illyricum tartományokból.

Megjöttek az eredmények, fény derülhetett a hunok, avarok és honfoglaló magyarok származására

A tudományos körökben vitatott módon a szakmaiság és a politikai elvárások között egyensúlyozó Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontja, valamint a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének kutatói a vitathatatlanul tekintélyes Current Biology szaklapban tették közzé vizsgálódásuk eredményeit.

A tanulmány beszámolt arról is, hogy őseink számára a klímaváltozás az addigi életmódjuk felborulásával is járt, nemcsak át kellett szervezni a társadalmi kapcsolataikat, de ekkoriban a mezőgazdász és a pásztori étrend keveredett egyszerre a táplálkozásukban. A kutatók szerint az erőforrás-hiányos nép így tudott reagálni a leggyorsabban és leghatékonyabban az őt sújtó környezeti katasztrófára.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.