Amerikai kutatók tanulmánya érdekes összefüggést tárt fel a múltban történt éghajlatváltozások és az emberi agy mérete között, különös tekintettel a globális felmelegedési trendekre. A klímaváltozás közepén élve ez nem túl jó hír.
Az ember alkalmazkodik a környezeti stresszhez, és az éghajlat megváltozása is egy ilyen stresszfaktor. A kaliforniai természettudományi múzeum szakemberei 50 ezer évre visszanyúlóan 298 Homo-példány maradványait elemezték, és az eredményeiket összevetették az éghajlati rekordokkal.
Tíz különböző forrásból szereztek adatokat a koponyaméretekről, 373 mérés alapján. Beépítették a testméretekre vonatkozó becsléseket is, és földrajzi régióhoz és a nemhez igazították az agyméretének becslését. A vizsgálatokat négy fosszilis életkor (100, 5000, 10 ezer és 15 ezer év) között végezték.
A továbbiakban négy éghajlati rekorddal hasonlították össze az agyméreteket. Kiderült, hogy a regionális és globális paleoklíma adatok szerint a homók agymérete átlagosan jelentősen alacsonyabb volt az éghajlat felmelegedésének időszakában, mint a hűvösebb időszakokban. A geológiai korszakok hasonló mintázatot mutattak, a holocén felmelegedési periódusokban lényegesen, 10,7 százalékkal kisebb agyú egyedek éltek, mint a késő pleisztocén végén, a jégkorszakban. Mindez persze nem azonnal történik, általában több ezer évvel az éghajlatváltozás után következik be. Az akklimatizáció viszont akár egyetlen generáción belül is kibontakozhat ki, bár a fajszintű alkalmazkodáshoz gyakran több egymást követő generációra van szükség.
A kutatók elemzéséből az is kiderült, hogy a páratartalom és a csapadék is hatással van az agy méretére. Bár a hőmérséklet a legfontosabb tényező, enyhe összefüggést találtak a száraz időszakok és a valamivel nagyobb agytérfogat között.
„Eredményeink azt sugallják, hogy az éghajlatváltozás előrejelzi az ember agyának méretét, és az agy bizonyos evolúciós változásai a környezeti stresszre adott válaszok lehetnek” – írják a kutatók a Brain, Behavior and Evolution folyóiratban. De persze azt is elismerik, hogy valamennyi – bizonyított – összefüggés ellenére úgy tűnik, hogy nem feltétlenül az éghajlat felelős az összes evolúciós változásért. Az olyan tényezők, mint a kultúra és a technológia szintén hozzájárulhatnak az agy méretének módosulásához.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Tovább aprítja az egykori akadémiai kutatóhálózatot a kormányzat. Meglehet, hogy a humán tudományokkal foglalkozó intézetek megszűnnek, ha azokat végül valóban az ELTE-hez csatolják.
Egy év alatt jelentősen romlott Orbán Viktor kormányfői alkalmasságának megítélése, Magyar Péter viszont tömegeket tudott meggyőzni arról, hogy kompetens vezetője lehetne az országnak.
A dollárral szemben kétéves csúcsot is döntöttünk.
Ahogy lenni szokott, a fókuszában ott áll Orbán Viktor, kezében egy vétó feliratú táblával.
Nem minden magyar hullarabló.
Egymilliós ruhát és nyolcmilliós táskát vélt felfedezni a képviselő Rogán Antal egykori feleségének képén.
