Közismert, hogy a nem megfelelő minőségű és mennyiségű alvás komoly egészségügyi gondokhoz vezethet. Azonban sokan a saját bőrükön tapasztalják, hogy nem is olyan könnyű pihentető, mély álomba zuhanni. A Dél-Ausztrál Egyetem kutatói azonban javasolnak egy igen egyszerű módszert.

Vizsgálataikban a nappali tevékenységek alvásra gyakorolt hatására összpontosítottak, 1168 gyereket és 1360 felnőttet bevonva kísérleteikbe, különböző szimulációkra támaszkodva. Kiderült, hogy a napközbeni, a mérsékelttől az erőteljesig tartó fizikai tevékenység csökkenti a fáradtságot, ennek ellenére zavartalanabb alváshoz és jobb alvásminőséghez vezet.

A Sleep Health folyóiratban részletezett megállapításaik között szerepel, hogy a jó alvással kapcsolatban elsősorban az éjszakai pihenést megelőző időszakra vannak ajánlások, például, hogy pár órával a lefekvés előtt már nem szabad sokat enni, kerülni kell az alkoholt és a túlzott képernyőidőt. Az ausztrál kutatók viszont rávilágítottak arra, hogy a nappali tevékenységek is kapcsolódnak az alvás különböző aspektusaihoz, az alvás minőségéhez, hatékonyságához és a teljes mennyiségéhez, a fáradtság szintjéhez a nap folyamán, sőt még ahhoz is, hogy mikor érezzük azt, hogy most már tényleg ágyba kell bújnunk.

A kutatók bárki számára könnyen megvalósítható tanácsa röviden tehát az: legyünk napközben aktívabbak a pihentetőbb éjszakai alvás érdekében.

És hogy pontosan mennyit kell aludni? Erre is megvan már a tudományos válasz.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.