Elutasította a ByteDance keresetét az Európai Törvényszék, kapuőr marad a TikTok tulajdonosa
Keresetben támadta meg az Európai Bizottság határozatát a ByteDance, ám az Európai Törvényszék elutasította a TikTok tulajdonosának érvelését egy új uniós jogszabállyal kapcsolatban.
HVG
Az Európai Bizottság – a digitális piacokról szóló jogszabály, a DMA alapján – 2023. szeptember 5-én „kapuőrnek” minősítette a TikTok üzemeltetőjét, a ByteDance-t, de így járt sok más nagy techvállalat is.
A DMA a technológiai verseny előmozdítása érdekében vezet be korlátozásokat bizonyos termékekre, amelyeket úgynevezett kapuőrként jelölnének meg. A jogszabály – több szempont, például az aktív EU-s felhasználók száma alapján – új kötelezettségeket ró a kapuőrökre, mint például az adatok megosztása a versenytársakkal, a szolgáltatásaikhoz való linkelés, valamint a szolgáltatásaik átjárhatósága a rivális alkalmazásokkal.
A ByteDance azonban 2023 novemberében keresetet nyújtott be az őt kapuőrnek minősítő bizottsági határozattal megsemmisítése iránt, melyet az Európai Unió Bíróságának Törvényszéke július 17-én elutasított.
A Törvényszék megállapította, hogy a Bizottság helyesen minősítette kapuőrnek a ByteDance-t: a cég ugyanis teljesítette a DMA-ban foglalt, a felhasználók számára vonatkozó küszöbértéket, így „vélelmezhető, hogy kapuőr”.
Március elején lépett életbe az Európai Unió digitális piacokról szóló törvénye (DMA). Ironikus módon épp az Európai Bizottság sértette meg az adatvédelmi szabályokat a Microsoft szoftvereinek használata során – közölte az európai adatvédelmi biztos hivatala.
A ByteDance által előterjesztett érveket nem találták elég megalapozottnak – a cég érvei között szerepelt egyebek mellett az is, hogy a világpiaci értéke elsősorban a Kínában folytatott tevékenységeinek tudható be, nem gyakorol jelentős hatást a belső piacra, „amit az alacsony uniós forgalma is bizonyít”.
A Törvényszék határozata ellen annak közlésétől számított két hónap és tíz napon belül kizárólag jogkérdésekre vonatkozó fellebbezést lehet benyújtani a Bírósághoz.
A nemzeti kisebbségek közötti feszültségek kiaknázását nevezik hamis zászlós hadműveletnek, régi eszköze ez az orosz/szovjet háborús eszköztárnak. Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő véleménye.