Videón a szimuláció: így alakulhatott ki a Hold egy hatalmas ütközés után
A kutatók új elméletet állítottak fel a Hold keletkezéséről, az égitest belső szerkezete is másmilyen lehet, mint eddig gondoltuk.
hvg.hu
Az eddigi legrészletesebb szimulációban – amit egy szuperszámítógép segítségével készítettek el – alternatív elméletet láthatunk arról, miként alakult ki a Hold. A brit Durham Egyetem kutatói ezek alapján azt mondják, nem a Theiával való, 4,5 milliárd évvel ezelőtt történt ütközésnek köszönhetjük a kísérő égitestünket.
A korábbi szimulációk azt sugallták, hogy a Theia egy Mars méretű objektum volt, ami összeütközött a Földdel. Emiatt nagy mennyiségű kőzet állt pályára a bolygónk körül, ami lassan a Holddá állt össze. Ez a feltételezés azonban akkor válik kérdésessé – írja az IFLScience –, ha megvizsgáljuk a Hold geológiai összetételét.
Az Apollo-küldetés során a Földre visszahozott holdkőzet izotópos vizsgálata azt mutatta, hogy az hasonló a földköpeny összetételéhez. Az ütközés szimulációi azonban azt mutatták, hogy egy ilyen esemény során a Theiából származó kőzetből állna a Hold, nem pedig földiből.
A szakemberek ezért megváltoztatták a két objektum forgásának irányát és szögét, hogy kiderüljön, a sok forgatókönyv közül melyik lehet valós. A szakemberek a szimuláció alapján úgy vélik, egy hatalmas becsapódás után azonnal kialakult a Hold.
Jacob Kegerreis, a tanulmány vezető kutatója szerint ez az elmélet a Hold keletkezésének egy teljesen új elméletét állítja fel. Ha mindez valóban így történt, az azt is jelenti, hogy a Hold belső szerkezete teljesen más lehet, mint eddig gondoltuk.
A tudósok az Astrophysical Journal Letters című tudományos lapban ismertették a kutatásuk eredményét.
Komoly eszközt kaptak a kezükbe a klímaváltozás ügyét szívükön viselők a klímatörvényt részben megsemmisítő alkotmánybírósági határozattal. A kormány immár nemcsak, hogy nem háríthatja át a teendőket a jövő generációkra, de le sem szerelheti őket azzal, hogy „De hát van klímatörvény!”.
Izrael komoly csapást mért már az iráni nukleáris képességre, de a legfontosabb célpont, Fordo, ahol több ezer urándúsító centrifuga üzemel, még sértetlen, mert mélyen a föld alatt van.