Az vagy, amit megeszel, tartja a mondás, utalva arra, hogy a test az ételekből tudja fedezni a különféle szükségleteit. Olasz tudósok összeállították az élelmiszer-mikrobák valaha volt legnagyobb katalógusát, és ezzel bizonyították: sokkal mélyebb jelentése van ennek a bölcsességnek.
A Trentói Egyetem kutatói egy óriási katalógust állítottak össze, amely a több mint 2500 sajtból, húsból és egyéb élelmiszerekből származó mikroorganizmusok listáját tartalmazza, és így az élelmiszerekben található baktériumok, gombák és más mikrobák valaha volt legnagyobb gyűjteménye. A katalógusból az derült ki, hogy az emberi mikrobiom egy bizonyos része az elfogyasztott élelmiszerekből származik. (Míg az emberi mikrobiom főleg a bélrendszerben lévő összes baktériumból áll, az élelmiszer-mikrobióm egy adott élelmiszermintában lévő összes mikroba).
Az adatok összegyűjtése érdekében a kutatók nem tenyésztették ki egyenként a baktériumokat és más mikrobákat, hanem a DNS-szekvenálás nevű módszert vetették be a mikrobiomák azonosítása érdekében. A mikrobák összes genomjának ilyen módon történő előállítása egy termékből „metagenomika” néven ismert. A szakemberek tehát mikrobiális DNS-t szekvenáltak a vizsgált élelmiszerekből, majd csaknem 600 létező élelmiszer-mikrobiomával hasonlították össze az adatokat – olvasható a Nature folyóiratban. A legtöbb étel erjesztett volt, de a vizsgálatba friss húst, halat, gyümölcsöt és zöldséget is bevontak. A hasonló élelmiszerek általában hasonló mikrobákat tartalmaztak, bár volt köztük néhány érdekes különbség. A tejsavat termelő baktériumok, köztük a Lactobacillus, különösen elterjedtek a tejtermékekben, azonban a mennyiségük eltérő volt. A kávéból, a kombuchából és egy kínai fermentált teából, a pu’erből származó mikrobák az alkoholos italokban lévőkre hasonlítottak. Összességében csaknem 11 ezer mikrobafájt tártak fel, amelyek fele eddig ismeretlen volt a tudomány számára.
Ezután a kutatók összehasonlították az élelmiszer-mikrobiomokat több ezer emberi bélből és szájból származó mikrobioma mintával, és bizonyos fokú átfedést találtak. A felnőttek bélrendszerében lévő mikrobafajok mintegy 3 százaléka, a gyerekekében élők a 8 százaléka, az újszülötteében találhatók pedig több mint a fele (56 százaléka) az élelmiszerekben is jelen volt.
A szakemberek szerint ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezek a mikrobák mind olyan élelmiszerekből származtak, amelyeket az emberek ettek, az átfedés ugyanis tükrözheti azokat a múltbeli eseteket is, amikor az élelmiszer-mikrobák megtelepedtek az emberek bélrendszerében, és elkezdtek keringeni az emberek között. Az újszülöttek mikrobiómáiban található élelmiszer-mikrobák általában a tejtermékekhez kapcsolódnak, de az anyatejben is megtalálhatók.
A kutatók nyilvánosan elérhetővé tették élelmiszer-mikrobiómák adatbázisát. Remélik, hogy a gyűjteményt, beleértve az újonnan azonosított mikrobákat, jobb és egészségesebb élelmiszerek előállítására, valamint az élelmiszeripar egészségének és biztonságának növelésére használják majd.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
