A szoláris év és a naptári év közötti különbséget eddig még nem sikerült tökéletesen kiküszöbölni, de a Gergely-naptár közel van ehhez. De mi történne, ha nem lenne szökőév, és minden évben 28 napos lenne a február?
Majdnem 450 éve már annak, hogy XIII. Gergely pápának köszönhetően a Julianus-naptárról egy új naptárra tért át Európa, amit ma Gergely-naptár néven ismerünk. Ebben minden negyedik év szökőév, amikor a február nem 28, hanem 29 napos – pont úgy, mint idén. A szökőnap azonban már ez előtt is ismert volt.
A Julianus-naptárat Julius Caesar vezette be Kr.e. 45-ben. Mielőtt ezt megtette volna, az addig használt római naptárnak csupán 354 napja volt. Hogy ez mégis összhangban legyen a Föld mozgásával, négyévente egy teljesen új hónapot iktattak be az évbe.
Numa Pompilius, Róma második, egyértelműen mitikus uralkodója úgy számolta, hogy tizenegy nap különbség van a nap- és a holdév között. Ezek szerint a holdév 354, a napév pedig 365 napig tart. Hogy ezt az ellentmondást feloldja, minden második évben egy plusz, 22 napos hónapot tartottak, közvetlenül a február után. Ezt a rómaiak Mercedinusnak nevezték.
Ez azonban olyannyira nem volt pontos, hogy később komoly csúszásokat eredményezett az évben. Egy idő után a tavaszi ünnepek már nyárra estek, ezért Julius Caesar úgy döntött, meg kell reformálni az időszámítást. Ennek köszönhetően kezdték el alkalmazni négyévente a szökőévet, vagyis négyévente plusz egy nappal lett hosszabb az év. Csakhogy a szoláris év valójában 365 nap 5 óra 48 perc 46 másodpercből áll, ami 365,242199 napnak felel meg, így ez a naptár sem volt pontos. Hogy mit eredményez egy ilyen eltérés, azt az alábbi animáció mutatja meg.
Az eltérések és a korábbi pontatlan számítások miatt újabb naptárreformra volt szükség, ezt vezette be XIII. Gergely pápa. Ez a naptár is négyévente szökőévvel számol, ám korrigálta az előző naptár hibáit, így a bevezetésekor 1582. október 4-e volt, míg másnap már október 15-e. Mivel október 4-e csütörtökre, 15-e pedig péntekre esett, így ez nem jelentett semmilyen fennakadást.
Érdemes megjegyezni, hogy maga a Gergely-naptár sem pontos. A számítások szerint 3320 év alatt kell egy nap eltolódással számolni, így a jelenlegi számítások szerint 4782-ben várható legközelebb, hogy egy napot ki kell hagyni a Gergely-naptár és a szoláris év különbsége miatt.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
A munkaerőpiac komolyabb megrázkódtatás nélkül nem képes nélkülözni több százezer munkavállalót, a költségvetést pedig százmilliárd forintokkal terhelné, ha a férfiak is nyugdíjba mehetnének korhatár előtt, 40 év jogviszonnyal, ahogy azt Magyar Péter tervezi. Ma is sok nő és férfi dolgozik nyugdíj mellett, 65 éves kora fölött, jóval többen, mint 2010-ben.
Az üvegtábla egy zebrára esett, nagy szerencse, hogy senki nem sérült meg.
