A málló sárkányfogak, egy Kreml-közeli klán és persze Putyin – miért halhatott meg az orosz miniszter?
Egy komoly korrupciós ügy állhat a hátterében annak, hogy meghalt Roman Sztarovojt volt orosz közlekedési miniszter.
Majdnem 450 éve már annak, hogy XIII. Gergely pápának köszönhetően a Julianus-naptárról egy új naptárra tért át Európa, amit ma Gergely-naptár néven ismerünk. Ebben minden negyedik év szökőév, amikor a február nem 28, hanem 29 napos – pont úgy, mint idén. A szökőnap azonban már ez előtt is ismert volt.
A Julianus-naptárat Julius Caesar vezette be Kr.e. 45-ben. Mielőtt ezt megtette volna, az addig használt római naptárnak csupán 354 napja volt. Hogy ez mégis összhangban legyen a Föld mozgásával, négyévente egy teljesen új hónapot iktattak be az évbe.
Numa Pompilius, Róma második, egyértelműen mitikus uralkodója úgy számolta, hogy tizenegy nap különbség van a nap- és a holdév között. Ezek szerint a holdév 354, a napév pedig 365 napig tart. Hogy ezt az ellentmondást feloldja, minden második évben egy plusz, 22 napos hónapot tartottak, közvetlenül a február után. Ezt a rómaiak Mercedinusnak nevezték.
Ez azonban olyannyira nem volt pontos, hogy később komoly csúszásokat eredményezett az évben. Egy idő után a tavaszi ünnepek már nyárra estek, ezért Julius Caesar úgy döntött, meg kell reformálni az időszámítást. Ennek köszönhetően kezdték el alkalmazni négyévente a szökőévet, vagyis négyévente plusz egy nappal lett hosszabb az év. Csakhogy a szoláris év valójában 365 nap 5 óra 48 perc 46 másodpercből áll, ami 365,242199 napnak felel meg, így ez a naptár sem volt pontos. Hogy mit eredményez egy ilyen eltérés, azt az alábbi animáció mutatja meg.
Az eltérések és a korábbi pontatlan számítások miatt újabb naptárreformra volt szükség, ezt vezette be XIII. Gergely pápa. Ez a naptár is négyévente szökőévvel számol, ám korrigálta az előző naptár hibáit, így a bevezetésekor 1582. október 4-e volt, míg másnap már október 15-e. Mivel október 4-e csütörtökre, 15-e pedig péntekre esett, így ez nem jelentett semmilyen fennakadást.
Érdemes megjegyezni, hogy maga a Gergely-naptár sem pontos. A számítások szerint 3320 év alatt kell egy nap eltolódással számolni, így a jelenlegi számítások szerint 4782-ben várható legközelebb, hogy egy napot ki kell hagyni a Gergely-naptár és a szoláris év különbsége miatt.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
