A nyár közepén, 2025. július 1-jén fedezték fel a kutatók azt az üstököst, ami jelenleg is a Nap felé tart. A 3l/Atlas-ról hamar kiderült, hogy egy csillagközi objektum, ahogy azt is tudni vélik a kutatók, hogy honnan érkezhetett. Nemrég a James Webb űrteleszkóp segítségével is sikerült néhány pillantást vetni rá, a NASA tudósai pedig arra jutottak, hogy valóban az egyik legfurcsább objektummal van dolguk.
Az űrteleszkóp infravörös érzékelőien köszönhetően rögzített adatok lehetővé tették, hogy kiszámolják a csóva összetételét, ami akkor keletkezik, amikor egy csillaghoz közeledve a jég szilárdból gáz halmazállapotúvá válik. Bár Martin Cordiner, a NASA tudósa szerint csupán 10 perc volt arra, hogy a James Webb adatokat rögzítsen, így is lenyűgöző mennyiség információ áll rendelkezésre az üstökösről.
A tudósok akkor figyeltek fel az égitestre, amikor a Földnél 3,32-szer nagyobb távolságra volt a Naptól. Mivel a csóvájában a szén-dioxid dominált, így a kutatók össze tudták hasonlítani azt a 2017-ben felfedezett Oumuamuával és a 2019-ben felfedezett 2I/Borisov üstökössel.
„A 3I/Atlas különbözik a szokásos üstökösöktől. Annyi szén-dioxidot bocsát ki, hogy ez a második, szén-dioxidban gazdag üstökös , amit valaha láttunk. A listán csak a „különösen” kiugró R2/PAnSTARRS előzi meg. Ez teszi őt az egyik legszokatlanabb üstökössé” – mondta el az IFLScience-nek Cordiner.

Ennek ellenére más spektrális értéke – a jég, a por és a gáz mennyisége – megegyezik a normál üstökösökével. Vagyis egyszerre hasonlít az ismert objektumokhoz, és merőben különbözik is tőlük. Az erről szóló tanulmány az arXiv preprint szerveren jelent meg.
A csapat úgy véli, hogy a különbséget a magja jelentheti, ami szén-dioxidban gazdag lehet. Hogy ez miként lehetséges, azt nem tudni, de vannak rá elméletek. Elképzelhető, hogy az űr sugárzása a szén-monoxidot és a vizet szén-dioxiddá alakítja, a kérdés csak az, hogy ez mikor történhet meg: az égitest kialakulása során, vagy később, amikor a csillagközi térben utazik.
A 3I/Atlas üstökös 2025. október 30-án akár 210 millió kilométerre is megközelítheti a Napot. A csillagközi objektum szeptemberig lesz látható a Földről, majd a Földről nézve a Nap mögé kerül. Az év végére, decemberben ismét látható lesz.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.