A bioszén, egész pontosan az emberi ürülékből és vizeletből készülő bioszén jelentheti a mezőgazdaság jövőjét, ami nemcsak jótékony hatással lehet a talajra – például a vízmegtartó képesség javításával –, de a műtrágya használatát is jelentős mértékben csökkentheti. Emellett a mezőgazdaság energiafelhasználása is csökkenhet, miközben a károsanyag-kibocsátás is redukálódik – állítják az amerikai Cornell Egyetem kutatói. Tanulmányuk a PNAS című tudományos lapban jelent meg.
A bioszén egy magas hőmérséklet segítségével kezelt, szerves anyagból előállított anyag, amelyet gyakran használnak trágyaként a mezőgazdasági területeken. A tanulmány becslése szerint az emberi ürülékből készült bioszén a világszerte évente felhasznált foszfor akár 7 százalékát is fedezheti. Bár a bioszénhez csak szilárd anyagokat alakítanak át, a vizeletből származó tápanyagokat is hozzá lehet adni. A kutatók azt találták, hogy ez az éves foszforkijuttatás 15 százalékát, a nitrogén 17 százalékát és a kálium akár 25 százalékát is fedezheti – írja a The Guardian.
A kezelt szennyvíziszapot már most is szétszórják a mezőgazdasági területeken, a felhasználása azonban vitatott, mivel gyakran tartalmaz mikroműanyagokat, nehézfémeket, örök vegyi anyagokat, kórokozókat és gyógyszereket. A kutatók szerint a bioszénnel elkerülhető ez a probléma, ha a hulladékot idejében szétválasztják.
A szakemberek becslése szerint az anyag előállítása ráadásul 90 százalékkal csökkenti az emberi ürülék súlyát, ami sokkal hatékonyabb szállítást tesz lehetővé, a szennyvíziszapnál ugyanis jelentős pluszsúlyt jelent a víz jelenléte.
Johannes Lehmann, a Cornell Egyetem tudósa és a tanulmány szerzője szerint a bioszén előállításának folyamata lehetővé teszi, hogy a tápanyag-összetételt az egyes növények igényeihez igazítsák. Ez kiküszöbölné a műtrágya használatával járó különböző problémákat.
A mezőgazdaság jelenleg az egyik legnagyobb szennyező a világon: globális üvegházhatású gázok kibocsátásának 25 százalékáért felelős, aminek egy jelentős részét teszi ki a műtrágya előállítása. A szintetikus műtrágyák három fő tápanyagot juttatnak a talajba – nitrogént, káliumot és foszfort –, amelyek előállítása energiaigényes és komoly környezetszennyezéssel jár. A légköri nitrogént ammónia előállítására használják a Haber-eljárással, és ennek nitrogénműtrágyává alakítása és mezőgazdasági felhasználása becslések szerint évi 2,6 milliárd tonna szén-dioxid-kibocsátással jár – többet, mint a globális légi- és hajóközlekedés együttesen.
A bioszén előállítása mindezt jelentősen csökkenthetné, így fontos lenne, hogy a mezőgazdaság mielőbb áttérjen a használatára.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
