Mintha csak tükrökből épülne egy város: a tibeti fennsíkon napelemek sorakoznak egymás mellett végeláthatatlanul a sivatagban. Közöttük pedig élő fűnyírók, juhok legelésznek mintha csak a high-tech létesítmény gondnokai lennének. A juhokat viccesen fotovoltaikus juhoknak is nevezik az itt élők. Ahelyett, hogy ökológiailag káros megoldásokat, például gyomirtókat és fűnyírókat alkalmaztak volna a vegetációs problémák megoldására, a napelempark meghívta a falusiakat, hogy napelemek alatt neveljék juhaikat, ami ökológiai és gazdasági előnyökkel is jár.
A napelemek szélfogóként is funkcionálnak, lelassítva a homokviharokat és szilárd talaj biztosítva a növényzetnek. Az acélvázak alatt fű nő, olyan, amely napelemek nélkül nem létezne. A juhok legelése viszont nem engedi túlburjánzani a növényzetet, miközben a pásztoroknak időt és pénzt takarít meg, mivel nem kell más legelőket vagy takarmányozási módszereket keresniük. A juhok természetes módon trágyázzák a területet, lehetővé téve egy zöld ökológiai lánc kialakulását. Ez a kettős hasznosítású földmodell jól példázza, hogyan lehet a megújuló energiaprojekteket összehangolni a mezőgazdasággal és a vidékfejlesztéssel, ahelyett, hogy a földterületekért versengenének.
A napelempark a befejezése után 610 négyzetkilométernyi területet fed majd le, ami nagyjából megfelel Chicago méretének. Szándékosan választottak ilyen a hatalmas területet. A helyszín egy magaslati sivatag intenzív napsütéssel, de ezen kívül kevés egyébbel, ami ideálissá teszi napelemek számára. Jelenleg a tervezett terület nagyjából kétharmadát már fotovoltaikus rendszerekkel borítják be, ami a teljes megépítés után több mint 7 millió napelemet jelent. Ezek a panelek 8-15 gigawatt közötti teljesítményt tudnak majd termelni (eddig 8430 MW-ot jelentettek), ami elegendő 5 millió háztartás áramellátásához. Még egy olyan országban is, ahol a megaprojektek gyakoriak, ez a napelempark egyedülálló, és a kínai tisztviselők a Föld legnagyobb ilyen jellegű parkjaként emlegetik.
Ez a napelemes megaprojekt része Kína szélesebb körű törekvésének, hogy elmozdítsa az ország kibocsátási görbéjét, csökkentse a szén-dioxid-kibocsátást. Kína uralja egyébként a globális zöldenergia-iparágat, és a gyors dekarbonizáció iránti elkötelezettsége megdöbbentő statisztikákhoz vezetett. A Nemzetközi Energiaügynökség jelentése szerint 2028-ig Kína adja a világszerte üzembe helyezendő új megújulóenergia-kapacitások közel 60 százalékát.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
