Mi történik, ha baktériumokat visznek a világűr peremére? A válasz a Mars-utazásra is hatással lesz

Ausztrál kutatók az emberi bélrendszerben is megtalálható baktériumokat juttattak el 260 kilométeres magasságba, hogy megnézzék, mi történik, ha a földi gravitáció sokszorosa hat rájuk.

  • HVG

Számos vizsgálat jutott már arra az eredményre, hogy az űrutazás komoly megterhelést jelent a szervezet számára. Az űrhajósok szervezetét hatalmas stressz éri már azelőtt, hogy elérnék a Föld körüli pályát, úgy tűnik azonban, hogy a szervezetben található baktériumok jóval ellenállóbbak annál, mint amilyennek elsőre gondolná őket az ember.

Egy ausztrál tudóscsoport a szénbacilust (Bacillus subtilis), egy Gram-pozitív baktériumot juttatta a világűr határára, hogy kiderüljön, milyen hatással van az utazás a mikrobákra. A baktériumok Földre való visszatérése utáni vizsgálat során a tudósok azt találták, hogy a mikrobák növekedési képessége nem változott, és szerkezetük ép maradt. Az eredményeket az npj Microgravity című tudományos folyóiratban publikálták.

A vizsgálat azt jelzi, hogy a baktériumok valószínűleg megfelelően működnének bármely ember bélrendszerében a Marsra tartva, ami kulcsfontosságú információ az űrhajósok egészsége szempontjából. Ugyanakkor az eredmény azt is sugallja, hogy elkerülhetetlen lehet, hogy az emberi baktériumokkal szennyezze be a Marsot.

A Nemzetközi Űrállomáson (ISS) végzett korábbi kísérletek kimutatták, hogy bizonyos típusú baktériumok képesek túlélni az űrben. Arról azonban nem sok kutatás készült arról, hogy egy rakétaindítás és visszatérés milyen hatással van az emberi bélbaktériumok túlélési arányaira – írja a Gizmodo.

Elkezdtek mutálódni a Nemzetközi Űrállomáson lévő baktériumok, egyre furcsább alakot vesznek fel

A mikrogravitációs környezet komoly hatással lehet a baktériumok fejlődésére. A Nemzetközi Űrállomáson lévő kórokozók nem feltétlenül veszélyesek az emberre, de nem árt velük vigyázni.

A kutatók a vizsgálat során 260 kilométeres magasságba juttatták el a baktériumspórákat. Az adatok alapján a második fokozat működése közben már 13 G-s terhelés érte őket. A kívánt magasság elérése után a kutatók hat percen át tartották a súlytalanság állapotában a baktériumokat. Ezután megindult az ereszkedés, ahol 30 G is volt a terhelés, miközben a rakéta másodpercenként 220 fordulatot tett meg.

Elena Ivanova, az ausztrál Melbourne-i Királyi Technológiai Intézet kutatója szerint kiderült, hogy az emberi egészség szempontjából fontos baktériumtípus képes ellenállni a gyors gravitációs változásoknak, a gyorsulásnak és a lassulásnak is.

Az eredménynek köszönhetően a jövőben jobb életfenntartó rendszereket tudnak készíteni a tudósok az űrhajósok számára, ugyanakkor annak is valós veszélye van, hogy az ennyire strapabíró baktériumok miatt a Marsot is földi baktériummal szennyezheti be az ember. Ez beláthatatlan következményekkel járhat egy esetleges marsi életre nézve.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

Hozzászólások